Fejlett hidraulikus rendszer működtette a Ptolemaiosz-kori fürdőkomplexumot
Első alkalommal tártak fel egy ókori fürdőkomplexumot a keleti Nílus-delta régiójában található Tell-Nasszer régészeti lelőhelyen, ahogy arról az Egyiptomi Turisztikai és Régészeti Minisztérium beszámolt.
- Az egyiptomi régészeti misszió egy kiterjedt fürdőkomplexumot azonosított a Port Szaíd közelében fekvő Tell-Nasszer lelőhelyen.
- A létesítmény egyedülálló módon ötvözi a magán és nyilvános fürdőtereket egy komplex vízellátó hidraulikus rendszerrel.
- A feltárás bizonyítja, hogy a területen már a Ptolemaiosz-kort megelőzően is egy aktív, a Földközi-tengeri kereskedelembe bekapcsolt település állt.
Az Egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács égisze alatt dolgozó misszió első ásatási szezonja Port Szaíd közelében hozott áttörést. Hesam el-Lejszi, a tanács főtitkára szerint a lelőhely rétegtani elemzése egy folyamatosan lakott település képét mutatja. A legkorábbi, Krisztus előtti negyedik század végére datálható rétegekben talált ciprusi kerámiák és görög amforák igazolják, hogy a fürdőkomplexum megépítése előtt egy aktív közösség élt a területen. A későbbi rétegekben rodoszi amforapeccséteket, valamint helyi és importált kerámiákat is azonosítottak.
A feltárt fürdőkomplexum egyaránt tartalmazott magán- és közhasználatú egységeket. Mohamed Abdel-Badi régészeti szakember tájékoztatása alapján a privát szektorban egy két és fél méter átmérőjű, vörös téglából épült kör alakú medence kapott helyet, amelynek falait nedvességszigetelő rózsaszín habarccsal vonták be. Ezt két ovális lábfürdő, egy vízelvezető hálózat, valamint egy vízmelegítésre szolgáló alacsony építmény egészítette ki.
A közfürdő részlege két, egyenként körülbelül öt méter átmérőjű kör alakú teremből állt. Az első teremben öt lábfürdőegységet alakítottak ki, amelyekből három kiváló állapotban maradt fenn, hát- és kartámaszokkal, valamint csúszásgátló padlózattal kiegészítve.
A létesítmény vízellátását egy fejlett hidraulikus mérnöki rendszer biztosította. Haled Farid, a Port Szaíd-i régészeti terület igazgatója a közleményben kiemelte, hogy a szakemberek egy hat méter hosszú, vörös téglából emelt fővezetéket tártak fel, amelyet a víz tisztaságának megóvása érdekében a talajszint fölé emeltek. A komplexumot az időszámításunk előtti első század végén építhették, és egészen a második századig megőrizte eredeti funkcióját. A késő római korban bizonyos részeit már raktározási célokra használták, amit a helyszínen előkerült gázai amforák is megerősítenek.
A Ptolemaiosz-korban az egyiptomi és a görög kultúra szintézise jött létre, amely a fürdőkultúrában is megmutatkozott. A Tell-Nasszerben azonosított hellenisztikus stílusú építészeti megoldások bizonyítják a görög urbanisztikai modellek elterjedését a Nílus-delta keleti peremvidékén. Serif Fathi turisztikai és régészeti miniszter hangsúlyozta, hogy az ásatás eredményei új fejezetet nyitnak a régió urbanizációs folyamatainak kutatásában, rávilágítva arra, hogy a keleti határvidék a hellenisztikus és római korban fejlett gazdasági és kulturális központként funkcionált.
