Kora keresztény eredetű lehet a vikingnek tartott leletegyüttes
A skóciai Gallowayban 2014-ben feltárt, korábban viking kincsnek tartott leletegyüttes eredete a legújabb kutatások alapján jóval összetettebb lehet, mint azt a régészek korábban gondolták. A rovásírásos feliratok és egy Iránból származó ezüstedény arra utalnak, hogy a kincs akár egy kora középkori keresztény közösség vagyonát is őrizhette.
- A Galloway Hoard eredetéről alkotott képet új kutatások árnyalják, amelyek szerint a kincs egy kora középkori keresztény közösség vagyonához is köthető lehet.
- Egy angolszász rovásfelirat arra utal, hogy a leletegyüttes egy közösség, nem pedig néhány magánszemély tulajdona lehetett.
- A keresztény ereklyék és a Szászánida Birodalomból származó ezüstedény a Brit-szigeteket a Közel-Keletig elérő kulturális és kereskedelmi kapcsolatokra utalnak.
A Kr. u. 900 körül elrejtett, több mint száz tárgyból álló Galloway Hoard leletegyüttest Délnyugat-Skóciában fedezte fel egy fémdetektoros 2014-ben, és máig a Brit-szigetek leggazdagabb és legváltozatosabb viking kori kincsének számít. A kutatók azonban az elmúlt évek részletes vizsgálatai során egyre több olyan tárgyat is sikeresen azonosítottak közülük, amelyek jelentősen árnyalják ezt a korábbi feltételezést.
A kincset egykor négy különböző csomagban ásták el, amelyek közül a legfelső ezüstrudakat, ezüsttárgyakat és karpereceket tartalmazott, míg az alsóban különleges keresztény ereklyéket, aranytárgyakat és egy fedeles ezüstedényt helyeztek el. A kutatók szerint a felső ezüstkészlet akár szándékosan elrejtett, megtévesztést szolgáló réteg is lehetett, amely azt a célt szolgálta, hogy az esetleges tolvajok azt higgyék: a teljes kincset megtalálták, miközben a valóban értékes tárgyak mélyebben rejtve maradtak.
Az egyik legfontosabb új eredményt egy ezüst karperecen olvasható angolszász rovásfelirat új értelmezése jelentette, amelyet a National Museums Scotland kutatói 2025 februárjában tettek közzé. A felirat valószínűleg azt jelenti, hogy „ez a közösség vagyona” vagy „ez a közösség tulajdona”, ami jelentősen gyengíti azt a korábbi elképzelést, hogy a kincs néhány magánszemély vagyonából állt, és valószínűvé teszi, hogy a kincset egy szervezett, feltehetően keresztény közösség birtokolta.
Ezt az értelmezést több egyéb, keresztény ikonográfiájú tárgy is alátámasztja, köztük egy arany főnixet ábrázoló dísztű, amelyet feltehetően csak püspök, apát vagy uralkodó viselhetett, valamint egy arannyal díszített mellkereszt, amely a négy evangélista jelképeit jeleníti meg. Bár a kincs ezüsttárgyai szorosan kapcsolódnak a viking kori gazdasághoz és kereskedelmi hálózatokhoz, a keresztény ereklyék, az angolszász feliratok és a különböző kulturális hatások azt jelzik, hogy a leletegyüttes több eltérő hagyomány találkozásának eredménye lehetett.
A kutatás egyik legkülönlegesebb tárgya egy fedeles, ezüstözött edény volt, amely díszítése és a vonatkozó anyagvizsgálat alapján a Szászánida Birodalomból, a mai Irán területéről származhatott, és évszázadokkal a skóciai elrejtés időpontja előtt készült. Az edény belsejében 27 gondosan elhelyezett tárgyat – köztük selyemszövetet, hegyikristályból készült edényt, nyugat-ázsiai eredetű díszeket és valószínűleg a Szentföldről származó földgolyókat – találtak a szakértők, amelyek arra utalnak, hogy a kora középkori Britannia a viking kori kereskedelmi hálózatokon keresztül egészen a Közel-Keletig nyúló kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkezett. A kutatók azt azonban továbbra sem tudják, hogy ki rejtette el a kincset és miért nem tért vissza érte.
