Árkokkal védett neolitikus települést tártak fel Görögországban
Új kutatások szerint a görögországi Paradimi települése már Kr. e. 6200 előtt is lakott volt, vagyis a térség egyik legkorábbi földműves közösségének adhatott otthont. A vizsgálatok azt is feltárták, hogy a települést kettős árokrendszer vette körül, amely feltehetően egyszerre szolgált védelmi és vízelvezető célokat.
- A radiokarbon vizsgálatok szerint a görögországi Paradimi már Kr. e. 6200 előtt lakott volt, így a régió legkorábbi földműves települése lehetett.
- A roncsolásmentes módszerekkel feltérképezett központot kettős árokrendszer vette körül, amely a védelem mellett az áradások ellen is óvta a lakókat.
- A leletek alapján a helyiek kapcsolatban álltak a tengerparttal, a korai datálás pedig átírja a mezőgazdaság európai elterjedésének kronológiáját.
A görögországi Paradimi lelőhelyén végzett új kutatások alapján a település jóval korábban jött létre, mint azt eddig feltételezték. A radiokarbon vizsgálatok szerint már Kr. e. 6200 körül, sőt akár még ennél is korábban éltek itt emberek, így Paradimi a görög Trákia legkorábbi földműves települései közé tartozhat.
A kutatók ezúttal nem hagyományos ásatásokkal dolgoztak. Talajradar, magnetométeres vizsgálatok, üledékminták és radiokarbon kormeghatározás segítségével sikerült feltérképezniük a település szerkezetét és fejlődését anélkül, hogy nagy felületeket kellett volna feltárniuk.
Az eredmények szerint a település központját kettős árokrendszer övezte. A belső és külső árkok valószínűleg nemcsak védelmi szerepet töltöttek be, hanem a környéket gyakran sújtó áradások ellen is védelmet nyújthattak. Az árkokon belül egyenes alaprajzú házak, gödrök és egy rendezett településszerkezet nyomait azonosították.
A vizsgálatok arra is utalnak, hogy Paradimit a késő neolitikum végén egy időre elhagyták, majd a korai bronzkorban ismét benépesült. A településen talált tengeri kagylók azt jelzik, hogy lakói kapcsolatban álltak a tengerparttal, noha a lelőhely ma mintegy 15 kilométerre fekszik a tengertől.
A kutatók szerint Paradimi fontos bizonyíték arra, hogy a földművelés viszonylag korán megjelent Trákiában, és a térség bekapcsolódott azokba a folyamatokba, amelyek során a Közel-Keletről érkező új életforma fokozatosan elterjedt Európában.
A neolitikum, vagyis az újkőkor idején jelent meg Európában a földművelés és az állattenyésztés. A Balkán és az Égei-tenger térsége kulcsszerepet játszott ebben a folyamatban, hiszen a legkorábbi földműves közösségek ezen az útvonalon jutottak el a kontinens belső területeire. Paradimi új keltezése ezért nemcsak helyi, hanem egész európai őstörténeti szempontból is jelentős felfedezés.
