A német Walhallába került a matematika fejedelme

A tudós márvány mellszobrát szerdán leplezték le ünnepélyes keretek közt Donaustauf panteonjában, a Walhallában. Gauss, akinek képe az egykori tíz márkás bankjegyen is látható volt, immár a 128-ik kulturális nagyság, akinek emlékét mellszobor örökíti meg a Regensburg közelében épült panteonban.

Gauss mellszobrának elhelyezését hosszú vita előzte meg. Míg ugyanis a Bajor Tudományos Akadémia őt javasolta erre a megtiszteltetésre, addig a Bajor Szépművészeti Akadémia a nagy német költő és író, Heinrich Heine (1791-1856) mellszobrát akarta előbb a panteonban látni. Végül a bajor tartományi kormány 2006-ban úgy döntött, hogy mindketten bekerüljenek.

Heine mellszobrának leleplezésére 2009-ben kerül majd sor. Közben jövőre a nácik által meggyilkolt filozófus, szerzetesnővér Edith Stein (1891-1942) kerül felvételre a panteonba és ezzel eggyel több lesz az ebben a nagy megtiszteltetésben részesült nők száma. A Walhallát évek óta bírálják azért, hogy a férfiak szinte egyeduralkodók a panteonban: eddig ugyanis mindössze öt női mellszobor látható a Walhallában.

Az emlékművet I. Lajos (1845-1886) bajor király alapította a Duna mentén. Az 1842-ben megnyílt görög temlomot idéző épületben a legjelentősebb német személyiségek emlékét tisztelik. Legutóbb 2003-ban az ellenállási harcos Sophie Scholl mellszobrát leplezték le.

Carl Friedrich Gauss központi alakja Daniel Kehlmann "Die Vermessung der Welt" (A világ felmérése) című bestsellerének, amely beszámol róla, hogyan jött létre a modern tudomány Alexander von Humboldt (1769-1859) és Gauss életművéből.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)