2007. szeptember 11. 13:00
Visegrádtól a Duna partján haladva a Búbánatvölgy titokzatos kőfejtője után jutunk el Esztergomba, ahol már a rómaiak előtt, a kelták is jelentős településsel rendelkeztek.
Visegrádból Esztergom felé haladva a 10-es út mentén Búbánatvölgy előtt egy kőbányára figyelhet fel az utazó. A közvetlenül a Duna partján álló hegy jelentős részét már elhordták az elmúlt évtizedekben, ám az ember ejtette sebet azóta lassan benőtte a növényzet. A hegy megmaradt részén hatalmas kereszt látható, melyet 1874-ben a dunai hajósoknak állították. A népi emlékezet a kereszt és a hegy gyógyító hatását említi. Innét az elnevezés is: Esztergomi hideglelős kereszt. A feszületet a 60-as években eltávolították, de a környékbeliek tiltakozása után valahogy visszakerült az eredeti helyére.
Talán már sejthető, hogy a hegy nem mellékes a római limes történetében sem: a késő római korban egy kisebb, itt álló erőd védte a határt. A bányaművelés előtti mód nyílt annak kutatására is, ezáltal alapfalainak felmérésére. A szabálytalan háromszög alaprajzú erődöt a négyszög alakú tornyokkal tagolták az erőd építői. A leletek alapján az épületet még a 9-11. században is használták.
A misztikus helyet elhagyva nemsokára felbukkan előttünk az esztergomi Bazilika épülete. Ennek helyén állt egykoron Solva castelluma, és környékén a római település. A nagyszerű stratégiai helyzet következtében ez a domb szinte minden korban lakott volt. A rómaiak előtt a 156 m magas és 300x150 m kiterjedésű magaslaton egy kelta oppidum terült el. Itt épült később az első magyar királyi palota és az a bazilika, amely csaknem teljesen lefedte a római castellum maradványait.
A királyi vár alatt és környékén végzett feltárások során jelentős római leletek és építmények maradványai kerültek elő. Nagy kár viszont, hogy a ma is látható hercegprímási bazilika építése során semmilyen régészeti kutatást sem végeztek. Az a kevés, amit Solva castellumáról tudunk, kis szondázó ásatásoknak köszönhető. A középkori vár 1962-es ásatása során is sok római építészeti emléket találtak. Teljes egészében egy Severus kori horreumot sikerült feltárni. A legkorábbi leletek egy palánktábor periódusból származnak. Az előkerült korai leletek alapján valószínűsíthető, hogy a tábor a Claudius korban épült.
A legjelentősebb lelet a település nevével is kapcsolatos sírkő, amelyet szülei egy nyolc éves kislánynak, Solvának állítottak. A Pannonia provincia területén élt őslakosságot a rómaiak adminisztratív egységekbe, ún. civitas peregrinákba szervezték, amelyek római polgárjoggal nem rendelkező, szabad egyének közösségei voltak. A mai Komárom-Esztergom megye területén az azal törzs élt. A sírkövet a civitások élén álló főemberek (princepsek) egyike, Iucundus állította.
Az Esztergom környékéről származó leletek nagy része a Balassa múzeumban található, ahol most is folyik egy átfogó kiállítás létrehozása, amelyben végre méltó helyre kerülnek a feltárt emlékek. A sírkövet és még néhány további szép leletet jelenleg a Vármúzeumban lehet megtekinteni.
Web: www.lugio.hu,
www.ripapannonica.huBlog: romaikor.blogter.hu, romanage.blogter.hu
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
szerkesztőségét!
