Kalandozások Pannóniában: a bölcskei szikla titka
2007. június 19. 13:00
Lussonium után a limes következő erődje Annamatia volt, amely a mai Baracs külterületén állt. Igazi szenzációt jelentett, amikor Bölcske településénél egy későrómai erődítmény romjaira bukkantak.
Korábban
![]() |
![]() ![]() |
Kalandozások Pannóniában: a limes világörökségi védelme![]() |
![]() |
![]() ![]() |
Kalandozások Pannóniában: légifelvételek a limes kutatásában![]() |
![]() |
![]() ![]() |
Kalandozások Pannóniában: a limes kutatásának története![]() |
![]() |
![]() ![]() |
Kalandozások Pannóniában: a birodalom öröksége![]() |
![]() |
![]() ![]() |
Kalandozások Pannóniában: erőd védett a szarmaták ellen![]() |
![]() |
![]() ![]() |
Kalandozások Pannóniában: dinamittal bontották a hadikikötő romjait![]() |
![]() |
![]() ![]() |
Kalandozások Pannóniában: limes a Sárköz mentén![]() |
![]() |
![]() ![]() |
Kalandozások Pannóniában: erőd őrizte a dunai átkelőt![]() |
A Duna 1151,4 folyamkilométerénél található `bölcskei-sziklát` a hajósok már régóta ismerték. Egy hajóbalesetet követően elvégzett akadályelhárítás során, 1986-ban a Duna alacsony vízállásánál lehetőség nyílt a romok vizsgálatára. Ekkor derült fény a romok római jellegére, és ezután egészen 1994-ig folytattak a helyszínen tervszerű vízalatti régészeti feltárást.
A késő római korban bekövetkező népmozgások során azonban új, lovas törzsek érkeztek a tartomány határára. Ellenük a védekezés új formáit kellett alkalmazni, így az addigi dunai ártér szélén húzódó, jobbára csak fa őrtornyokkal megerősített limes helyett a védekezés fő hangsúlya a Duna partjára (ripa-folyópart) épített erődökre tevődött át. Ennek az új rendszernek fontos eleme lehetett a Bölcske mellett talált erődítmény. A kutatók sokáig úgy vélték, hogy az erőd a Duna bal partján állhatott (túlparti erőd), de ezt később cáfolták.
A lelőhely értékét tovább növelik azok a másodlagos felhasználású, feliratos, domborműves sírkövek, amelyek a feltételezések szerint a Gellért-hegy környékén élt kelta Eraviscus törzs területéről kerülhettek oda. A kereszténység elterjedésével ezek a kövek idővel "pogánynak" minősültek, és egyéb célra hasznosították őket. Bölcske település nagy érdeme, hogy a köveket a katolikus templom mellett épített kőtárban tették bemutathatóvá, amely egész évben látogatható.
Web: www.lugio.hu, www.ripapannonica.hu
Blog: romaikor.blogter.hu, romanage.blogter.hu
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- A fáraó és Ozirisz újjászületése – Tutanhamon sírjának titkos rítusa 09:15
- Tudományos kísérletek színhelye is lett a párizsi Eiffel-torony 08:20
- Budapest múltja egy időgépben kel életre tegnap
- A dzsungel mélyén veszett el az arany várost kutató kalandor tegnap
- Végjáték Hanoiban: A vietnámi háború egy hadifogoly szemével tegnap
- Goebbels "utolsó éjszakája" - hat gyerek halála tegnap
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől tegnap
- Dániából származhat a legendás Sutton Hoo-i sisak? tegnap