Törvénytelen gyermekek biztosították az ókori Spárta katonai erejét

Spártai nő búcsút int férjének, amint az háborúba indul, Jean-Jacques-François Le Barbier festménye. Forrás: Közkincs / Wikimedia Commons

Évszázadokon át tartotta magát a nézet, hogy a félig legendás Lükurgosz által megalkotott rendszer egy zárt, a teljes jogú polgárokból (homoioi, azaz „egyenlők”) álló elitre és az alávetett helóták kizsákmányolására épült. A valóságban azonban az állam rendkívül pragmatikusan viszonyult a család intézményéhez: nem a formális házasság, hanem a jövőbeli harcosok nemzése volt a legfőbb szempont. A spártai nők a görög világban szokatlan szabadságot élveztek, a törvénytelen gyermekeket pedig nem bélyegezték meg társadalmilag, amennyiben létezésük a kollektív katonai érdekeket szolgálta.

A társadalmi rugalmasság történelmi korszakonként változott. A Kr. e. 8. század végi első messzéniai háború idején született meg a parthenioszok („szüzektől születettek”) rétege. Bár apáik spártai katonák voltak, a háború után kizárták őket a földosztásból, így nem kaphattak teljes polgárjogot. Az ókori források - köztük a Sztrabón által idézett Ephorosz - szerint a marginalizált fiatalok összeesküvést szőttek, majd büntetésből Dél-Itáliába száműzték őket, ahol Kr. e. 706 körül megalapították Tarentum (Tarasz) gyarmatvárosát. Ez az esemény jelezte a korai társadalmi mobilitás végét és a zárt oligarchikus rendszer megszilárdulását.

A Kr. e. 4. századtól megjelenő mothaxok csoportja már a részleges társadalmi integrációt szolgálta. Ebbe a rétegbe tartoztak a spártai apáktól és nem polgárjogú anyáktól származó fiúk is, akiket az állami nevelési rendszerben a teljes jogú polgárok gyermekeivel együtt képeztek ki. Az úgynevezett Epitadeusz-féle törvény megkönnyítette a birtokok elidegenítését, így az apák hivatalosan, a királyok felügyeletével legitimálhatták törvénytelen fiaikat. Ez az intézmény adta a peloponnészoszi háború olyan kiemelkedő hadvezéreit, mint a Szürakuszait az athéniak ellen sikeresen védő Güllipposz, vagy Athén végső legyőzője, Lüszandrosz.

A rendszer alkalmazkodóképességének végső próbája a hellénisztikus kor demográfiai válsága volt. Polübiosz feljegyzései szerint Nabis türannosz (Kr. e. 201-192) a katonai összeomlás elkerülése érdekében radikális reformot hajtott végre, és teljes polgárjogot adományozott a kirekesztett rétegeknek. Mirosnicsenko tanulmánya - csatlakozva Paul Cartledge és Stephen Hodkinson kutatásaihoz - tudományosan bizonyítja, hogy a törvénytelen gyermekek integrációja az ókori Spártában nem egyedi szociális engedmény, hanem a hadsereg feltöltését és a városállam túlélését szolgáló tudatos állami stratégia volt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése