7 végzetes pillanat

Kalandozások Pannóniában: lakópark épülhet a római táborra

2007. július 31. 13:00

Camponától 8 kilométerre egy jelentős lelőhelyet találtak a kutatók: az albertfalvi síkságon található katonai tábor és a körülötte elterülő település elnevezése azonban nem maradt fent.

A Gellérthegy déli oldalán a kelta-eraviscus törzs központi települése (oppiduma) húzódott. Az 1. század elején aztán a római közigazgatás az eraviscusok egy részét sajátos megfontolásból az albertfalvi római tábor környékére telepítette. A romanizálódási folyamatra jellemző, hogy később ennek a törzsnek sírköveit használták fel a bölcskei erőd építéséhez.

Légifotók a táborhelyről a Civertan oldalán

Az albertfalvi segédcsapat tábora egy szokásosnak vehető, 500 főből álló lovascsapat állomásoztatására volt alkalmas. Palánktábor volt, tornyokkal és kettős sáncárokkal látták el. Pannónia budapesti határszakaszát a túlparton elhelyezkedő jelentős létszámú barbár törzsek miatt nehezen lehetett védeni, ezért még további két katonai tábort is létesítettek a rómaiak az aquincumi légiós táborig. A Duna pesti oldalán élő szarmaták támadásai miatt a tábor többször elpusztult, ám mindig újraépült.

Az eredetileg föld-fa szerkezetű tábort 106 után, Traianus alatt kőtáborrá alakították, és területét megnövelték illetve egy nagyobb létszámú lovascsapat került ide. Az új tábor területe 190 x 210 méter volt. 178-ban az épületek ismét megrongálódtak, de a 2. század végén még helyreállították őket. A 259-260-as években aztán egy nagyobb barbár betörés során a tábor és környéke leégett, többé nem is épült újjá.

Az albertfalvi tábor körüli település (vicus) Aquincum után a legnagyobb összefüggő római település Budapest területén. Az 1. században az ott élők vályogfalas házakban, lakógödrökben, gerendavázas épületekben laktak. A tábortól nyugatra fazekasműhelyt és további ipari műhelyeket tártak fel, gazdasági jellegű épületrészek és egy útállomás maradványaival együtt. A tábortól délre légfűtéses, több helyiséges, középfolyosóval ellátott tornácos lakóépületek álltak.

Az ókori település jelentős része a mai Öntödei Formázó és Segédanyagokat Gyártó Kft. helyén terül el. Az első ásatások az 1950-es évek végén kezdődtek, majd a 6-os főközlekedési út másik oldalán folytatódtak 1994-ben.  Az eddigi feltárások alkalmával előkerült maradványokat részleges falkonzerválással látták el. A leletek nagy része az Aquincumi múzeum gyűjteményébe került. Az ásatásokról és leletekről készült felvételek azonban helyben is megtekinthetők, az Albertfalvi Helytörténeti Gyűjtemény és Iskolamúzeum állandó kiállításán.

A terület értékét növeli, hogy jelenleg is beépítetlen, ám egy ideje egy nagyobb beruházás veszélyezteti a római emlékeket. Kérdéses tehát, hogy a hatóságok előtérbe tudják-e helyezni a római örökség védelmét a gazdasági érdekekkel szemben.

Web: www.lugio.hu, www.ripapannonica.hu
Blog: romaikor.blogter.hu, romanage.blogter.hu

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!