Kalandozások Pannóniában: katonai tábor Dunaújvárosban

A település elnevezése arra utal, hogy az erőd a tartomány képzeletbeli vízszintes felezővonala közelében helyezkedik el. Az eddig ismertetett táborokhoz képest ebben az esetben jelentős régészeti feltárásokról számolhatunk be. Az előkerült emlékanyag nagy része a helyi Intercisa múzeum állandó kiállításán, valamint az erőd területén kialakított szabadtéri régészeti parkban és kőtárban tekinthető meg. A település nagyságára és jelentőségére utal, hogy a múlt század elejétől kezdve jelentős kőanyag került a Nemzeti Múzeumba is.

Intercisa-fotók a Civertan oldalán

A megismert információk bőségének köszönhetően az Intercisa Múzeum kiállításán található vázlat segítségével először tanulmányozhatjuk az i.sz. első század végének előírásait követő katonai tábor szerkezetét. Az erődöket, ha lehetőség nyílt rá, úgy építették, hogy a limes út a tábor területén, annak geometriai középvonalában haladjon keresztül: ezt nevezték via principalisnak. Erre az útra merőlegesen haladó nyugat-keleti másik útvonal ellenség felöli oldalát (jelen esetben a keleti oldalt) nevezték via praetoriának, az ellentétes oldalt pedig a via decumana nevet viselte. A keleti oldal jelen esetben a partomlások következtében megsemmisült.

A két út mindkét oldalán kapu nyílt az erőd sáncain keresztül. A 176x200 méter kiterjedésű castellum falait külső oldalukon palánkkal megerősített földsánc alkotta, a palánkon kívül árok nehezítette meg annak megközelítését. A két főút metszéspontja jelölte ki a parancsnoki épület (principia) helyét. Itt voltak az irodák, az istenek és császárok szobraival ellátott szentély, valamint itt őrizték a csapatjelvényeket, az egység pénzét és a katonák megtakarított zsoldját is. A principia mellett helyezkedett el a parancsnok szállása, a praetorium. Az erőd nyugati részén, a retenturában álltak a legénységi szállások és az istállók. A keleti oldalon, a praetenturában állt a fürdő, itt lehetett a "kórház", valamint a raktárak és a műhelyek is.

A második század második felében a tábor elpusztult, majd később újjáépítették. Ekkor már jelentősebb haderőt állomásoztattak az erődben. Talán ennek köszönhető, hogy a falakon kívül, annak közelében alakítottak ki új tábori fürdőt, amelynek maradványait régészeti feltárások után konzerválták és fölé védőépületet emeltek. A fürdő szabadtéri kiállításként ad betekintést a római emberek kedvenc időtöltésébe: megtekinthető a fűtésrendszer (hypocaustum), a hideg vizes helyiségek (frigidarium), a langyosfürdő (tepidarium) és a meleg fürdő (caldarium) maradványai is.

Az erődön és a fürdőn kívül több épület is előkerült a város területéről. Ezek közül jelenleg a római ikerház és egy apszisos épület romjai tekinthetők meg. Figyelmet érdemel továbbá az a feltárások során előkerült lelet, mely egy római erőd kapurészletét ábrázolja kerámiából készült ókori "makett" segítségével.

Web: www.lugio.hu, www.ripapannonica.hu
Blog: romaikor.blogter.hu, romanage.blogter.hu