Nyomozó vizsgálja a Vesta-szüzek házát

A Római vér i.e. 80-ban játszódik, egy véres polgárháborút követően, amelynek eredményeképpen átmenetileg a diktátor Sulla lett Róma teljhatalmú ura. A történet felidézi az apagyilkossággal vádolt Sextus Roscius tárgyalását, amellyel a Cicero nevű fiatal szónok megalapozta hírnevét a római bíróságokon. Cicero az akkor még csupán harmincéves, de elszánt nyomozóként már közismert Gordianust bízta meg az igazság kiderítésével.

A sorozat következő része, A végzet fegyvere a Spartacus-féle véres rabszolgafelkelés idején játszódik, i.e. 72-ben. A két kötet között tehát nyolc év telt el, és a kíváncsi olvasók gyakran feltették nekem a kérdést, hogy mi történt abban a nyolc évben.

A válasz, ha csak töredékesen is, ebben a könyvben olvasható, amely ezek szerint valójában a sorozat második része, hiszen Gordianus, a Nyomozó i.e. 80 és 72 közötti nyomozásait gyűjti egybe, azaz a Római vér és A végzet fegyvere közti történéseket. Kiderül, hogy ez az időszak sem szűkölködött gyilkosságokban, emberrablásokban, kísértetjárásokban, eltűnésekben, lefejezésekben, szentségtörésekben, lopásokban, végrendelet-hamisításokban és egyéb bűnesetekben.

Gordianust több ízben elkíséri Eco is, a néma fiú, akivel a Római vérben találkozott. Megjelenik természetesen Bethesda, Gordianus zsidó-egyiptomi származású ágyasa is, aki bebizonyítja, hogy nemcsak a gazdája képes kibogozni egy rejtélyt. Egy másik történetből kiderül, hogyan jutott hozzá Gordianus hűséges testőréhez, Belbóhoz. Egy harmadikból pedig megtudhatjuk, hogy mit csinált Gordianus fiatalemberként Alexandriában. Cicero és Catilina főszerepet játszanak, Marcus Crassus és Julius Caesar viszont ezúttal háttérbe szorulnak.

Az olvasó előtt továbbá világossá válik, honnét ered Gordianus és patrícius jótevője, Lucius Claudius barátsága. Az etruszk birtok, amelyre Gordianus A méhkirály és a méhek című írásban ellátogat, ugyanaz, amit később a Catilina rejtélyében örököl. A Saturnalia-ezüst eltűnése és Az alexandriai macska című novellák helyszínéül szolgáló Palatinus-dombi ház pedig ugyanaz, amelyben később a Nyomozó lakni fog.

A római történelmet igen érzékletesen felelevenítő Saylor novellagyűjteménye az Agavé Kiadó kiadásában jelent meg, és a Heinisch Mónikától megszokott élvezetes és alapos fordítás pedig letehetetlenné varázsolta a könyvet. Az olvasó már csak abban reménykedik, hogy hamarosan napvilágot lát magyarul a Gordianus-saga következő kötete is.

Steven Saylor: A Vesta-szüzek háza. Ford: Heinisch Mónika. Budapest, 2007. Agavé Könyvek. 222 o. 2380 Ft.