Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben

kép forrása: Fortepan / Simon Gyula

Tabudöntögetők

„A szűzhártya átszakításának legkíméletesebb módja az, ha megfelelő szerelmi előjáték után, az erotikus izgalom kellő fokán a nő a hátán fekszik, széttárja kissé felhúzott lábait, a férfi pedig fölötte, térdére és fél könyökére támaszkodva hímvesszőjét másik keze irányításával felülről a hüvely elülső fala irányában vezeti be” – olvashatjuk az intim intelmeket Aszódi Imre és Brencsán János – több kiadást is megért – A házasélet abc-je című kötetének 53. oldalán. Azt persze nem tudhatjuk, hogy az újdonsült férjek szántak-e időt ezen útmutató átlapozására a nászéjszaka előtt, az azonban biztos, hogy az állami szándék megvolt arra, hogy a helyes mederbe tereljék az emberek szexuális viselkedését.

Miben tért el a maitól a szocialista időszak viszonya a szexualitáshoz? Alapvetően két szempontból: a jelenhez képest teljesen más kommunikációs csatornák határozták meg a szexualitásról való tudást és az ismerkedés módjait. Ugyanis pornográf tartalmat csak az országba csempészett külföldi magazinokból ismerhettek meg az állampolgárok. Így nem csoda, ha az 1980-as évek végének bécsi bevásárlótúráin sokan pótolták ezt a hiányosságot azzal, hogy videomagnón lejátszható szexkazettát is vásároltak, s próbálták átcsempészni a határon.

Bár a szexuális felvilágosítás az iskolai tanterv része volt – így anatómiai szempontból az emberi szaporítószervek működésével, valamint a szocialista erkölcsi elvárásokkal mindenki tisztában lehetett –, azzal már kevésbé, miként lehet valóban élvezetes szexuális életet élni. Azért a hivatalos segítség e tekintetben sem maradt el: a Magyar Ifjúság és az Ifjúsági Magazin cikkeiben az évtizedek elteltével egyre merészebben és nyitottabban beszéltek a szexről és a szexualitásról. Nemcsak dr. Veres Pál a tanácsadó rovatában, hanem neves pszichológusok – többek között Ranschburg Jenő – is meglepően nyíltan és felvilágosodott szellemben írtak a témáról.

A Tabuügyekről nyilvánosan cikkben Ranschburg Jenő arról írt – a lap hasábjain először, 1977-ben –, hogy a 14-15 éves fiúk önkielégítést végeznek, azonban sokuknak tévesen bűntudatuk van emiatt: attól félnek, hogy hátgerincsorvadást kapnak tőle, vagy alkalmatlanok lesznek a nemi életre, ugyanis ezzel ijesztgetik őket. Buda Béla hangsúlyozta, hogy a maszturbálás elítélése a valláserkölcsből következő tévtan volt, és nagy károkat okozott: „Sok ember életét keserítette meg, hogy szexuális feszültségének nem tudott ellenállni, és nagyon rossz lelkiismerettel, bűntudattal önkielégítést végzett. Az örömöt azután lelkiismeret-furdalás, önbizalom-csökkenés követte. Jött a fogadkozás: soha többet. A szándék egy ideig kitartott, de azután ismét erősebb lett a gerjedelem.”

A szerző úgy összegezte, hogy „az önkielégítés ártatlan dolog, és minél kevesebb problémát csinálunk belőle, annál észrevétlenebb és ártatlanabb marad”. Nem ugyanígy vélekedett a női maszturbációról dr. Veres Pál: még 1988-ban is úgy ítélte meg egy olvasói levélre adott válaszában, hogy a női önkielégítéssel a nők az orgazmus olyan magas fokát képesek elérni, amelyet „a természetes nemi kapcsolat nem képes megvalósítani, és természetes együttlétből aligha lesz később teljes a kielégülés”.

Felvilágosító irodalmat gyakran az NDK-ból importált a magyar könyvkiadás; legendás és agyonolvasott volt például Kurt Seelmann Gólya hozza…? című munkája. A Helga című felvilágosító filmet mozikban is vetítették, ám a szülés naturális megjelenítése miatt nemegyszer előfordult, hogy hölgy nézők hagyták el a mozitermet – alaposan elgondolkodva hazafelé azon: legközelebb mikor, kit és milyen szándékkal engednek a közvetlen közelükbe.

És persze más volt a korban a szókészlet, a fogalomhasználat is. Nehézségekbe ütközött nevén nevezni a megnevezhetetlent: az orális szexet például – fiúi körben – leginkább furulyázásnak hívták, azt a nőt pedig, aki kifejezetten élvezte a szexet, és esetleg váltogatta partnereit, fehérmájúnak minősítették. A szexuális aktust „lefekvés”-nek hívták, és úgy jelenítettek meg, hogy a fiatal fiúk csak ezt akarják a lányoktól, nem szerelmet, és a lányoknak nem szabad bedőlniük eme ösztönök vezérelte próbálkozásnak.

Szilvási Lajos, a korszak népszerű szerzője Egymás szemében című regényében így fogalmazta meg e dilemmát: „Azt írják rólad, hogy lenézően beszélsz a szerelemről. Mert az, hogy szerelem, az csak szöveg. Minden srác szerelemről liheg, de mindegyik csak azt akarja a lánytól, hogy lefeküdjön vele.” Mit is várhattak persze a fiataloktól, ha a felnőttek sem kaptak minden részletre kiterjedő „felvilágosítást”? Mert a fentebb már említett, Aszódi–Brencsán szerezte, a „jobb háztartások könyvespolcain” porosodó kötetről, A házasélet abc-jéről azért nehéz lenne állítani, hogy kimerítette a teljes körű tájékoztatás fogalmát.

A könyv szerzői – ahol csak lehetett – libidógyilkos fogalmakkal éltek: például úgy definiálták a szocialista nemi erkölcsöt, mint a szocialista erkölcs alkalmazását a nemi életre. Ez annak követelése volt, hogy tekintsék a felek egyenrangúnak egymást a szerelemben, felelősségteljesen vegyék figyelembe egymás érdekeit, szempontjait. „A nő és férfi kapcsolata az egyenjogúságon és a kényszermentességen alapuljon.” A szerzők elítélték a kettős erkölcsöt, vagyis azt, hogy mást szabad egy kapcsolaton belül a férfinak, és mást a nőnek. Ettől függetlenül persze ez még létező probléma volt, csak pont az okokkal nem foglalkozott senki.

1. Tabudöntögetők
2. Veres doktor: a jelenség
3. A melltartó bukása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
• Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
• Létezett-e a középkorban „turkáló”?
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?