2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A Vatikánt vádolják a krími háború kirobbantásáért

2005. szeptember 2. 11:00

Orosz történészek izgalmas dokumentumokat mutattak be, amelyek a krími háború eseményeit új fényben mutatják.

Birodalmi ideák rabságában

A Vatikán és a Krím

150 éve halt meg Nahimov orosz tengernagy
Florence Nightingale, a firenzei fülemüle
Ereklyéket keresnek a krími csatamezőn
A krími háború ápolónője az angol feketék hőse
A Vatikán megnyitotta a pápai titkos alagutat
A Vatikánon belülről szervezték a pápa elleni merényletet?
A Vatikán is részt vesz az Inkvizíció történetének kutatásában
"Nemzeti feladatunk, hogy rekonstruáljuk dicsőséges történelmünknek ezt a lapját" -mondta el a sajtókonferencián a bejelentés után Vitalij Seremet, az Orosz Nemzeti Dicsőség Központban. "A keleti háborút a Vatikán kezdeményezte, és az a keleti keresztény világ megerősítése ellen robbant ki" - magyarázta a kutató. Seremet eredményeit elmondása szerint egyedülálló arab, török és kurd dokumentumokra alapozza, illetve a foglyok végrendeleteire, és hírszerzési adatokra. "A kutatók az Orosz Birodalom külügyminisztériumának levéltárában bukkantak a dokumentumokra" - tette hozzá Seremet kollégája, az orientalista történész, Mihail Jakusev.

"A háború oka az az egyházi viszály volt, mely Jeruzsálem és Betlehem helyzetéről szólt, és 1850-ben fellángolva vezetett a háború kitöréséhez" - mondta Jakusev. A levéltári adatok azt mutatják, hogy a görög egyházi vezetők attól féltek, hogy a minden bizonnyal vatikáni nyomás alatt álló Abdul Mejid szultán azt tervezi, hogy az eddig kedvezményezett ortodox hívők helyett a katolikusokat állítja majd előtérbe. Mindez pedig a nyugati egyház új típusú keresztes mozgalma volt - állítja. Így nem volt más lehetőség, mint hogy segítségül hívják Oroszországot, hogy védje meg az egyházat.

A kutatók szerint az iratok segítenek más szemszögből tekinteni a konfliktusra. "Ez a háború nem csak a cár önzéséről szólt, hanem szent háború volt a keresztény szentélyekért, háború az orthodox közösségek jeruzsálemi és keleti diszkriminációja ellen" - mondta Alexander Melnik, a már említett központ vezetője. A szent helyek védelmét Jakusev szerint a háborúban elesett orosz katonák vére biztosította, és Oroszország hatalmi pozíciói védelmében lépett fel így  - az orthodox egyház védelme ugyanis a bizánci birodalom ideje óta elsődleges jelentőséget élvez a térségben. Oroszország így mintegy "szent ügyért", az egyház védelmében lépett fel, majd így veszített a nyugati hatalmak mohósága miatt - állítják a történészek a sajtónyilatkozatban.

Az orosz történészek jövőre jelentetik meg munkájukat az akkor induló, 30 kötetes "Az orosz állam katonai története" sorozat részeként.

Érdekes adalék lehet persze, hogy a történészek részei annak a mozgalomnak is, mely az orosz történelem birodalmi ideák szerinti kiigazításán dolgozik: az ő nevük merült fel ugyanis szakértőként a Vlagyimir Putyin által elrendelt nemrég lefolytatott tankönyv-revíziós folyamatban is. Nemzetközi tudományos- és veterán-körökben mindenesetre nem nézik túl jó szemmel a hasonló próbálkozásokat: a korábban már a Krím fosztogatása ellen is szavát felemelő brit és francia veteránszövetségek nyíltan tiltakoztak az ellen, hogy ők egy szent háború, és a keleti egyház ellen harcoltak volna.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár