2019. tél: Fagyos téli ütközetek
Pásztor Kristóf

A japán közlegény megmentése

A japán birodalom 1945. augusztus 15-én bejelentett kapitulációjával, illetve a szeptember 2-án aláírt feltétel nélküli megadásával fejeződött be a második világháború. Mindez meglehetősen váratlanul érte a japán népet, amelyet korábban arra készítettek fel, hogy az utolsó emberig harcoljon a szigetországban partra szálló szövetséges csapatok ellen. Voltak, akiket évekig, vagy akár évtizedekig el sem ért a hír (vagy éppen ellenséges propagandának hitték). Ilyen továbbharcoló katonák többnyire a Csendes-óceán stratégiailag kevésbé jelentős szigetein maradtak. Közülük a legnevezetesebb az 1974-ig „hadban álló” Onoda Hiroo története.

Egyértelmű parancs

Onoda 1922-ben született a Honsú szigetén található Vakajama tartományban, és 18 évesen csatlakozott a japán hadsereghez. Itt hírszerzőtisztté képezték a híres Nakano Iskola Futamata nevű tagozatán, ahol gerillaharcot is oktattak az ígéretes intelligenciájú tiszteknek. Ez a kiképzés később meghatározó szerepet játszott Onoda életében.

A 22 éves Onodát 1944. december 26-án vezényelték a Fülöp-szigeteki Lubang szigetére, ahol azt a feladatot kapta, hogy minden lehetséges módon akadályozza meg, hogy a sziget a szövetségesek kezére kerüljön. A parancs szerint el kellett pusztítania a leszállópályát és a kikötő mólóját is. Onoda egyedül érkezett, de egy már ott lévő japán egységhez csatlakozott. Az ott lévő, magasabb rendfokozatú tisztek azonban nem engedték meg neki, hogy a korábban kapott feladatait végrehajtsa. Mivel az említett infrastruktúra ép maradt, az amerikai és Fülöp-szigeteki csapatoknak nem volt nehéz dolguk Lubang elfoglalásakor.

A szövetségesek 1945. február 28-án szálltak partra a szigeten, és a japán csapatok nagy része vagy elesett a harcokban, vagy megadta magát. Látva helyzetüket, és bízva gerillakiképzésében, Onoda három társának megparancsolta, hogy tartsanak vele a sűrű dzsungellel borított hegyvidékre, amely az elrejtőzés egyetlen lehetőségét biztosította számukra a mindössze 24 kilométer hosszú és 10 kilométer széles szigeten.

Hitetlenkedés és ellenállás

Ezen hónapokban mind a Fülöp-szigeteken, mind a Csendes-óceán más helyszínein még sok helyen tartottak ki hozzájuk hasonlóan japán katonák. Onoda kétely nélkül bízott felettese, Tanigucsi Josimi őrnagy korábbi ígéretében: „Bármi is történjék, visszajövünk érted”, és annak a parancsnak is engedelmeskedett, hogy semmilyen körülmények között nem lehet öngyilkos.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2019. tél számában olvasható.

Előfizetési lehetőségek

Digitális

Digitális formában
szeretnék előfizetni
a magazinra vagy korábbi
lapszámot vásárolni

vásárolok

Nyomtatott

A magazin nyomtatott
verziójára szeretnék
előfizetni vagy már korábban
megjelent lapszámot vásárolni

vásárolok