Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?

2017. július 14. 08:25

Korábban

Istenről, gyomorbántalmakról és Izraelről is értekezett Einstein időskorában írt leveleiben
Két éven át semmit sem tudott szeretteiről a szovjet hadifogságba esett kántortanító
Két, lincselés elől menekülő ÁVH-s családnak is menedéket nyújtott 1956 tiszafüredi hőse

„Ponyvaregénybe illő brutalitás” és a rejtélyes Eta

Az imént említette Müller Gabriella Betekintőn megjelent tanulmányát. A dokumentum szerint Gyöngyösi Miklós és Gönczi Ferenc a szovjetek által lefolytatott kihallgatáson az általuk elkövetett emberölésben részt vevő harmadik személyként egy bizonyos „Etát” neveztek meg, miközben Tóth Ilonát nem említették. Mennyire jelent ez az újonnan felfedezett KGB-jelentés előrelépést a kutatásában?

Ez egy nagyon fontos dokumentum, ugyanis Etáról eddig is tudtunk. És mind a Tóth Ilona-per, mind a perhez szorosan kapcsolódó egyéb ügyek – Angyal Istváné és Péch Gézáé – iratanyagából teljesen és minden kétséget kizáróan azonosítható, hogy valóban volt egy személy, akit a felkelők Eta fedőnéven vagy Erzsi ápolónőként ismertek, és nem volt más, mint Csontos Erzsébet. Tudtuk, hogy ő ott volt a Domonkos utcában is, és azt is tudtuk, hogy saját magát a felkelők szervezőjeként állította be. Rendszeresen le is buktak körülötte a felkelők. Amikor december 5-én Gyöngyösiéket elfogják, akkor is Csontos Erzsébet menekül el. Tehát kulcsmozzanatnak tekinthetjük, hogy Gönczi és Gyöngyösi Etát nevezi meg harmadik személynek. Ez nem egy elírás, itt nem lehet arról beszélni, hogy az oroszok félreértették, és Ilona helyett Etát írtak.

A szovjet jelentés emellett azért is fontos, mert két olyan motívum is megjelenik benne a gyilkossággal kapcsolatban, amely aztán a Tóth Ilona-perben is felbukkan: hogy kloroformmal elaltatták az áldozatukat, majd szíven szúrták. Nincs azonban szó benne benzines vagy levegőinjekcióról, vagyis olyan motívumokról, amelyek markánsan az orvosi hivatáshoz kötődnek. Csontos Erzsébet eltűnik, nem is keresik, nem is lehet róla tudni semmit, majd egy ponton Etából Tóth Ilona lesz, és bekerülnek olyan motívumok az ölési cselekménybe, amelyek annak – korabeli sajtó által használt kifejezéssel élve – „ponyvaregénybe illő brutalitását” emelik ki, és az orvosi hivatással való visszaélést erősítik. Tehát ez a dokumentum áttételesen pontosan azt erősíti, hogy Tóth Ilona történetbe való behelyezésének az a célja, hogy fel lehessen mutatni, mennyire brutális, erkölcsileg mennyire aljas volt a forradalom, és benne egy olyan orvostanhallgató, aki a speciális orvosi tudásával visszaélve ölt.

De én ezen dokumentum mellé is tennék azért egy kérdőjelet. A témával foglalkozó történészek túlnyomó többsége azzal egyetért, hogy az a gyilkosság, amellyel Tóth Ilonáékat vádolták, úgy, akkor és ott egyszerűen nem történhetett meg, de ezen belül azért van két „vonal”: az egyiket, miszerint lehetett egy másik gyilkosság, amelyet másképp, máskor és más személyek követtek el, tulajdonképpen Müller Gabriella is felveti a cikkében, míg Szakolczai Attila állásfoglalása szerint semmilyen gyilkosság nem történt.

Ön szerint ezen utóbbi álláspontnak mennyi a realitása?

Gönczi Ferenc a nyilvános tárgyaláson azt mondja, hogy az oroszok verték a veséjét. Ezt nagyon bátor dolog a nyilvános tárgyaláson kijelenteni. Ha én ezt elfogadom, akkor azt kell mondjam, nem tudom, hogy egy ilyen vallomás hogy született meg. Ez a KGB-jelentés számomra nem bizonyítja egyértelműen azt, hogy történt valami a Domonkos utcában, sőt, sokkal inkább arra utal, hogy a szovjetek a vallomásokat kiszedték Gyöngyösiékből. Nem tudom, milyen körülmények között születtek meg azok a vallomások, amelyekből a jelentés készült, de azt látom, hogy a dokumentum nem tesz említést Tóth Ilonáról, egy másik nőről azonban igen, és nem tartalmazza Tóth orvosi brutalitásának legfontosabb elemét.

előző oldal következő oldal 2 / 6