A lakóépületek vallanak a szíriai „Halott Városok” ókori mindennapjairól

2026. május 13.-Múlt-kor

Késő ókori, az időjárásnak és az emberi pusztításnak egyaránt kitett lakóépületek feltárásával és dokumentálásával a szíriai római–bizánci korszak mindennapi életének megértéséhez nyújt egyedülálló adalékot egy friss építészeti tanulmány. A Szardzsai Egyetem (University of Sharjah) kutatóinak részvételével készült elemzés a világörökség részét képező, Észak-Szíriában található, úgynevezett „Halott Városok” (Dead Cities) egyikének, Ba'ude falunak a belső építészeti logikáját, építőanyag-használatát és térszerkezetét mutatja be.

A lakóépületek vallanak a szíriai „Halott Városok” ókori mindennapjairól
Fotó: M. Abdulkarim

A kutatás legfontosabb újdonsága a fókusz áthelyezése. Míg a korábbi régészeti expedíciók az észak-szíriai mészkőhegység területén szétszórt, egykor virágzó szír nyelvű keresztény közösségek templomaira és monumentális egyházi épületeire koncentráltak, a dr. Afáf Laila és Maamún Abd al-Karím professzor vezette szakemberek a mindennapi életterekre fókuszáltak.

Ba'ude faluban – amely egy hétszáz településből álló, ma „Halott Városokként” ismert régészeti zóna része – 28 feltárt lakóházból tizenkettő viszonylag jó állapotban maradt fenn. Az elemzés rávilágít: az építészeti díszítések a régió más falvaihoz képest itt egyszerűbbek, puritánabbak voltak, de a belső térkialakítás szigorú szabályokat követett a magánélet biztosítása érdekében. A település keleti részein található lakóházakkal szemben a nyugati negyedben piramisszerű síremlék, olajprés és egy mára szinte teljesen összeomlott templom romjai is előkerültek.

Az Aleppó és Idlib kormányzóságokban, hét hegyvonulaton elterülő és 2011-ben UNESCO-világörökségi státuszt kapott településhálózat a Római Birodalom és a kora bizánci időszak egyik legjobban dokumentált vidéki, agrárközpontú társadalmi és gazdasági (főleg szőlő- és olajbogyó-termesztésen alapuló) rendszere volt. Ezek a falvak nem erőszakos pusztítás, hanem hosszú évszázadok fokozatos gazdasági és demográfiai hanyatlása nyomán néptelenedtek el.

A kutatók ugyanakkor drámai figyelmeztetést fogalmaztak meg a jelenkor számára: Ba'ude és a környező régészeti parkok maradványait nemcsak az elmúlt tizennégy év 2024-ben lezárult szíriai polgárháborújának bombázásai, hanem a jelenleg is zajló illegális mezőgazdasági terjeszkedés, a talajegyengetés, valamint az ősi építőkövek falusiak általi újrahasznosítása is a végleges megsemmisüléssel fenyegeti.

A tudósok a nemzetközi intézmények, különösen a jelenleg egyedül támogatóként jelenlévő német Gerda Henkel Alapítvány mellett a helyi közösségek bevonását is kulcsfontosságúnak tartják e felbecsülhetetlen, mintegy 1500 éves épített örökség és "élő archívum" megmentésében.