Forró magyar őszök – megjelent a Múlt-kor őszi száma

2019. augusztus 30. 10:19 Múlt-kor

Az aradi vértanúk tragédiája, az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása, a nyilas hatalomátvétel, az '56-os forradalom és szabadságharc, a taxisblokád napjai. Legfrissebb számunk jeles őszi magyar eseményeknek állít emléket, de mindezek mellett olvashatnak még Deák Ferenc kommunista unokaöccseiről, a Romanovok elhordott és elkobzott vagyonáról, a szesztilalom szélmalomharcosairól, Michelangelo elégetett erotikus festményéről és Széchenyi Zsigmond vadászkalandjairól is. A magazin őszi száma augusztus 30-tól kapható az újságárusoknál és a nagyobb bevásárlóközpontokban, hipermarketekben.

Korábban

Az 1848-49-es szabadságharc tragédiája. A dicsőséges tavaszi hadjárat 1849. áprilisi sorozatos sikereire alapozva és a Magyar Királyság korábbi alkotmányos különállását figyelmen kívül hagyó olmützi alkotmányra válaszul a magyar országgyűlés április 14-én kimondta a Habsburg–Lotharingiai ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét. A magyar seregektől elszenvedett sorozatos vereségek és a Függetlenségi Nyilatkozat hatására a bécsi udvar már április 21-én úgy döntött, hogy segítségért fordul az orosz cárhoz. Ferenc József május 1-jén kelt levelében I. Miklós támogatását és beavatkozását kérte. Az orosz uralkodó 200 ezres sereget mozgósított és küldött a magyar szabadságharc leverésére. A részleteket keresse a magazin aktuális számában.

Értelmetlen csodavárás. 1944. október 15-én kora délután a rádióban felolvasták Horthy Miklós beszédét, melyben kijelentette, hogy a háborút a németek elveszítették, ezért felesleges vérontás lenne elhúzódó utóvédharcok színhelyévé tenni az országot. Reményt keltett e beszéd azokban, akik a háború mielőbbi befejeződésében vagy legalábbis Magyarország háborúból való kilépésében bíztak. Este azonban már Szálasi Ferenc beszéde hangzott el a rádióban: bejelentette a hatalom átvételét és a háború folytatását a német szövetséges oldalán. A nyilas hatalomátvétel következményeiről bővebben az őszi számban olvashat.

A forradalom utcáin. A forradalomban résztvevők közös élménye volt, hogy hosszú évek után újra övék lett az utca, amelyen nem egyszer hömpölygött a tömeg. A magyar társadalom különböző csoportjai, katonák és civilek, diákok, munkások és értelmiségiek joggal érezhették, hogy eljött a pillanat, amikor maguk is beleszólhatnak sorsuk alakításába. A tüntetők a hallgatás évei után újra megtalálták és felemelték hangjukat, kimentek az utcákra, és szó szerint kiálltak pontokba szedett követeléseik és alig remélt álmaik mellett.

Országbénítók. Az első szabad választások utáni parlamentáris demokráciában rendkívül hamar megnyilvánultak a békés átmenet kompromisszumaiból fakadó válságtünetek. A kormányprogram által megcélzott szociális piacgazdaság kialakítását szinte lehetetlen helyzetbe hozta az ország nemzetközi kitettsége, illetve ennek a belpolitikában való lecsapódása. 1990. szeptember 30-án és október 14-én két fordulóban került sor helyhatósági választásokra, ahol a kormánykoalíció pártjai lényegében vereséget szenvedtek parlamenti ellenzéküktől. A köztársaság kikiáltásának egyéves évfordulója ugyanakkor egybeesett a rendszerváltás első október 23-ájával. Erre a társadalomlélektani szempontból jelentős helyzetre szokatlanul és váratlanul rakódott rá az a négy nap, amely „taxisblokádként” vált közismertté.

A mesés vagyonok ritkán tartanak örökké, még a legmegfontoltabb, többnemzedéknyi takarékoskodásnak is vége szakad egyszer. Nincs ez másként az uralkodói dinasztiák vagyonával sem. Az egykor a királyok és császárok sorának nagyságát hirdető, felbecsülhetetlen értékű gyűjteményeket egy felelőtlen örökös, a fosztogató ellenség vagy az uralkodót a trónjáról letaszító forradalom is szétszórhatja a világban. Ez történt az Oroszországot több mint 300 éven át megszakítás nélkül uraló s pazar családi kincsgyűjteményt felhalmozó Romanovokkal az 1917-es forradalmakat követően. Mi történt a Romanovok vagyonával?

Az Egyesült Államok történetének egyik leghírhedtebb rendelkezése a 18. alkotmánymódosítás, közismertebb nevén a szesztilalom volt. A két világháború közötti időszak mindennapjait alapvetően befolyásolta ez az intézkedés. A maffia megerősödését is a szesztilalom bevezetéséhez köthetjük. Számtalan popkulturális alkotás született, amely ezzel a korszakkal foglalkozik, ám ezek alapvetően a szesztilalmat kijátszókkal foglalkoztak. De mi a helyzet azokkal, akik a rendelkezés betartása felett őrködtek?

Vakmerőség a világháborúban, dicstelen működés, válogatott kínzások és gyilkosságok a Tanácsköztársaság éveiben, menekülés az országból, majd idegenlégió, malária és vérhas. Így lehetne címszavakban összefoglalni a haza bölcse unokaöccseinek kevéssé dicsőséges, ám annál kalandosabb életét, amely csak egyikőjüknek ért véget a Szahara forró homokjában. Mit kerestek Deák Ferenc kommunista unokaöccsei az idegenlégióban?

Az őszi számban olvashanak még Széchenyi Zsigmond vadászkalandjairól, az amerikai modernizmus első nagyasszonyáról, hét hírességről, akit eltanácsoltak a seregtől, illetve a 19. századi párizs örömlányairól vagy Mahler és Puccini muskátlis kávéjáról is. A képzőművészet szerelmeseivel Michelangelo egyik elégetett – és az egyetlen ismert erotikus – alkotását vesszük gorcső alá, az építészet kedvelőit pedig a zselízi Eszterházy-kastélyba kalauzoljuk el.

A magazin őszi számát Budapesten augusztus 30-tól, vidéken augusztus 31-től keresse a nagyobb újságárusoknál, bevásárlóközpontokban, Tesco, Auchan és Interspar üzletekben. A lapra kedvezményesen előfizetni pedig itt tud.