Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma

Dosszié rovatunk idén tavasszal a Trianon előtti eseményeket mutatja be, Magyarország feldarabolása ugyanis már jóval a békeszerződés aláírása előtt megkezdődött. A szomszédos nemzetek 1918 októberének végétől hódító szándékkal jelentek meg a meggyengült Magyarország területén.

Szabadkát hivatalosan csak 1920. június 4-én szakították el a történelmi Magyarországtól, ám az Újvidéken megtartott népgyűlés már 1918 őszén kikiáltotta, hogy a Vajdaság nem Magyarország része többé. Néhány nappal később megszűnt Szabadkán a magyar közigazgatás.

A románok 1918 karácsonyán mintegy 4 ezer katonával vonultak be Kolozsvárra, zeneszó és a környező falvakból berendelt románok lelkes ünneplése mellett. A magyar nemzetőröket összeverték, kifosztották, a magyar címereket, zászlókat letépték, összetaposták.

A szlovák miniszter 1919. január 14-én az eperjesi Fekete Sas Szálló erkélyéről hirdette ki a város bekebelezését. Mindez néhány nappal azután történt, hogy Kassát a Csehszlovák Köztársaság részévé nyilvánította. Bár a Vörös Hadsereg 1919 nyarán bevonul Kassára, néhány hét múlva a budapesti tanácskormány hazahívta őket, és átadta a várost a cseheknek.

A csehszlovák hadsereg 1919 februárjában vonult be Pozsonyba, amikor a „szlovák kormány” Zsolnáról ide tette át székhelyét. Ez a tény már egyértelmű cáfolata volt a megszállás – az antant által hangoztatott - ideiglenességének. A megszállók és a magyar lakosság atrocitásairól, a megszállás első heteiről most a Múlt-kor történelmi magazin hasábjain olvashat részletesen.

Észak-Korea csupán egy kicsivel nagyobb Magyarországnál, területe hegyvidékes, lakosságának száma körülbelül 23 millió fő. A világ bármely más pontján periférikus államnak számítana, s aligha szerepelhetne rendszeresen a híradásokban. Mégis bármi történjék a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, a nyugati világ fokozott érdeklődéssel fogadja a napvilágra kerülő információkat. Exkluzív képriportunkat a magazin tavaszi számában találja.

Horthy Miklós a 20. századi magyar történelem egyik legellentmondásosabb alakja. 1945-1989 közötti megítélése – a propaganda szintjén – döntően negatív volt, és gyökeresen eltért az 1919-1944 közötti Horthy-kultusztól. Horthy megítélése tehát nem függetleníthető a politikai hatalom birtokosainak politikai és ideológiai elvárásaitól. Ezt a változó Horthy-képet a történelemtankönyvek is közvetítették. De mégis hogyan? Ez is kiderül a Múlt-kor legújabb számából.

Tavaszi számunkban olvashat a mérgezés művészetéről, a tulipánok elterjedéséről, a 100 éve történt örmény népirtásról, a titokzatos múmiabatyukról, illetve tíz óriási győzelemről, amelyet a halál fölött aratott az orvostudomány.

Az építészet szerelmeseit ezúttal a ladi kastélyba, illetve a Belgrád rakpartra kalauzoljuk, a képzőművészet kedvelőivel pedig Botticelli A tavasz című festményének titokzatos alakjait vizsgáljuk meg.

Legfrissebb számunkban érdekes tényeket tudhat meg az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcról, Sigmund Freud mindennapjairól, illetve bemutatjuk azt az egykori textilmunkásnőt is, akit a Múlt-kor közösségi oldala segítségével sikerült újra megtalálni.

A magazint március 5-től keresse az újságárusoknál, vagy fizessen elő kedvezményesen!

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe