Egy szarvas védte meg a szibériai harcos életét
Alighanem a hideg is segített abban, hogy meglehetősen jó állapotban találták meg egy kőkorszaki férfi maradványait Jakutföldön.
A régészek a közép-szibériai Jakutszk városától 140 kilométerre fekvő Kerdugen területén végzett terepbejárás során találták meg a sírt. A benne lévő tetem még 2004-ben került elő, de a restaurálás csak 2023-ban kezdődött meg, és mostanra fejeződött be. A rekonstruált modellt nemrégiben állították ki a jakutszki Ammosov Északkeleti Szövetségi Egyetem régészeti múzeumában – olvasható a TASZSZ hírügynökség jelentésében.
Bőven túlélte társait
A testet viszonylag közel a felszínhez fedezték fel. A radiokarbonos kormeghatározás szerint a sír körülbelül 4000 éves lehet. A férfit fegyverekkel, pajzzsal, háztartási eszközökkel és kerámiával együtt temették el. A férfi maradványainak vizsgálata azt mutatta, hogy körülbelül 165 centiméter magas volt, és 40-50 éves kora között halt meg – ami a késő kőkorszaki emberek átlagos élethosszát tekintve, idősnek számított. Koponyájának alakja arra enged következtetni, hogy a szibériai sarkvidékeken őshonos emberekkel azonos etnikumú volt.
Szovjet technikákat is bevetettek
A fej és arc rekonstrukciójának elkészítéséhez a kutatók fotogrammetriát alkalmaztak, amelynek során számos digitális képet kötnek össze a 3D-s modell elkészítéséhez. A munkálatok során olyan technikákat is felhasználtak, amelyeket még Mihail Geraszimov szovjet antropológus vezetett be anno.
A tudósok úgy vélik, az ymyyakhtakh törzs a prehisztorikus kultúrához tartozott, amely jellegzetes kerámiákat és más leleteket hagyott hátra az egész régióban. Ez a népcsoport nomád vadászó-gyűjtögető volt, amely fejlett eszközöket és fegyvereket használt.
Ez is érdekelhet
Nyilakkal támadtak rá
A tetemen lévő gyógyult sérülések arra utalnak, hogy a férfi nagyon aktív életet élhetett, valószínűleg harcos volt és/vagy íjász. A kutatók rekonstruálták a sírban talált nagy pajzsot is. Eredetileg állati csontlemezekből készült – valószínűleg a vapiti (Cervus canadensis sibiricus) nevű jávorszarvasfajtáéból –, amelyeket a jelek szerint bőr alapra ragasztottak. A régészek ebben hat nyílhegy töredékére bukkantak, vagyis a vért hatásosnak bizonyult, megvédte használóját a csatákban.
Kannibalizmus Szibériában?
A harcos sírjában egy második emberi test csonttöredékeit is megtalálták, ami jelentheti azt is, hogy a temetkezési szertartás során emberáldozatra kerülhetett sor – sőt, akár rituális kannibalizmus is történhetett, amelynek nyomait más ősi szibériai szertartási helyszíneken is dokumentálták.
