4000 éves nyomok a núbiai nők életéről

Új kutatás érdekes felfedezést tett, 4000 éves csontvázakon talált nyomok arra utalnak, hogy a bronzkori núbiai nők fejpánt segítségével hordozták terheiket és gyermekeiket. A leletek a világ eddigi legkorábbi, tumpline-nak nevezett teherhordó fejpántjainak használatára utalnak.

A világ legrégebbi teherhordó fejpántjai Núbiából

Új tanulmány szerint a 4000 éves csontvázakon megfigyelt elváltozások arra utalnak, hogy a bronzkori núbiai nők javakat és kisgyermekeket hordtak a hátukon. Ehhez speciális, kosárhoz rögzített fejpántot – úgynevezett tumpline-t – használtak. Ez a felfedezés a világon a legkorábbi bizonyíték erre a teherhordó technikára – írja a Live Science.

A kutatók Szudánban, a Nílus harmadik kataraktájánál található Abu Fatima régészeti lelőhelyen végezték a vizsgálatokat. A lelőhely bronzkori temető, amely az egykori Kush királyság területén helyezkedik el.

A kutatás során 30 ember – 14 nő és 16 férfi – csontvázát elemezték. Közülük egy elit nő, aki halála idején körülbelül 50 éves lehetett, mutatta a legmarkánsabb nyomokat a fejpánt használatára.

Kopásnyomok a női csontvázakon

A kutatócsoport azt találta, hogy a nők csontvázain – különösen a nyakcsigolyákon és a koponyán – jelentősebb kopás látható, mint a férfiakon. Ez arra utal, hogy a nők rendszeresen viseltek súlyokat a fejükön, a homlokukról a hát felső részére vezetett tumpline-ok segítségével.

„A nőknél megfigyelt specifikus degeneratív elváltozások a hosszú időn át tartó teherhordás következményei lehetnek” – olvasható a kutatócsoport közleményében.

A temető mindössze 10 kilométerre fekszik Kerma városától, Kush egykori fővárosától. A kutatók leírása szerint Kerma sűrűn lakott, fejlett városi központ volt, ahol raktárak, rituális létesítmények, sörfőzdék, pékségek is működtek, és amelyet falak védtek.

Ábrázolások is megerősítik a teherhordó módszer létét

A kutatók ókori egyiptomi műalkotásokat is tanulmányoztak, amelyek núbiai embereket ábrázolnak. Egyes jeleneteken olyan nőket lehet látni, akik a gyermekeiket fejpánttal rögzített kosarakban hordozzák.

„A fejpántokat a kosarakhoz erősítették, majd a homlokra helyezték. Ezt megerősítik a núbiai nőkről készült ábrázolások is, amelyeket a 18. dinasztia thébai sírjaiban találtak” – írják a szerzők.

A tumpline használatának legnyilvánvalóbb jeleit egy elit nő csontvázán találták, aki Kr. e. 2600 és 2000 között élhetett. A sírjában strucctollas legyezőt és bőrpárnát is találtak, ami magas társadalmi státuszra utal.

A nő pontos kiléte ismeretlen, de a vele együtt eltemetett tárgyak különleges helyet jeleznek a közösségén belül – mondta Sarah Schrader, a hollandiai Leideni Egyetem régészprofesszora, aki a helyszíni ásatásokat vezette. Ennek ellenére a kopásnyomok arra utalnak, hogy ő is nehéz fizikai munkát végzett.

Izotópos vizsgálatok alapján a nő feltehetően nem helyi származású volt, hanem a Nílus második kataraktuszának vidékéről érkezhetett – ez a terület északabbra esik, de még mindig a Kush királyság része volt.

Ősi technika, ami ma is él

Érdekesség, hogy a tumpline használata a modern időkben sem tűnt el teljesen. A teherhordó módszer ma is elterjedt Afrika, Ázsia és Latin-Amerika vidéki térségeiben – tették hozzá a kutatók.