Római rítus, corgi-szerű kutyaáldozat: több száz eb csontvázát találták Angliában

Római kori rituális kút különleges állatcsontleletet rejtett Anglia déli részén. Az Ewellben feltárt maradványok arra utalnak, hogy a kutyák, a kutyaáldozat fontos szerepet játszottak a vallási szertartásokban – nemcsak mennyiségük, hanem gondos válogatásuk és fizikai sajátosságaik miatt is.

Rituális kútból kutyacsont-gyűjtemény

Az International Journal of Paleopathology című folyóiratban megjelent tanulmány egy rendkívüli régészeti felfedezést mutat be, római kori rituális kút feltárása során több mint 5000 kutyacsontot találtak az angliai Ewellben, Surrey megyében. A kutat rövid ideig használták, mégis a római kori Britannia egyik legnagyobb ismert kutyamaradvány-gyűjteménye került innen elő.

A tanulmány szerzője, Ellen Green szerint a kutyákat rituális célokra használták fel, mielőtt a kút mélyére helyezték volna őket.

Corgi-szerű testalkat és genetikai rendellenességek

A több mint 10 000 állatcsont közül legalább 5436 bizonyult kutyacsontnak, ami körülbelül 140 különböző egyedet jelent. A kutyák többsége kis termetű volt, és sokuknál chondrodysplasia – azaz törpenövést okozó genetikai rendellenesség – volt megfigyelhető. Ez azt eredményezte, hogy lábaik aránytalanul rövidek voltak testükhöz és fejükhöz képest – hasonlóan a mai corgikhoz.

A maradványok elemzése alapján a kutyákról általánosságban jól gondoskodtak. Kevés kóros elváltozást találtak, és azok is inkább az öregedés jeleire utaltak. Kivételt képeztek a lapockacsontokon megfigyelhető elváltozások, amelyeket túlzott fizikai megterhelés, alultápláltság vagy genetikai okok idézhettek elő.

Green szerint ezek valószínűleg a beltenyésztés következményei lehettek, nem pedig a munka vagy a rossz bánásmód eredményei. Fontos megfigyelés továbbá, hogy a csontokon nem találtak vágás vagy nyúzás nyomait – tehát nem húsforrásként használták fel őket.

Tudatos kutyaáldozat választás

Az emberi maradványok jelenléte és a kút rituális jellege más, hasonló leletekkel összevetve megerősítette azt a feltételezést, hogy ezeket a kutyákat vallási rítusok keretében áldozták fel.

„Valószínű, hogy különleges kulturális szempontok szerint választották ki az állatokat” – mondja Green. „A római vallási gyakorlat szerint az istenség és az ünnep típusa határozta meg, milyen korú, nemű, színű és fajtájú állatot lehetett felajánlani.”

Egy idő után a szakrális szerepe megszűnt, és a kutat szemétlerakónak kezdték használni. Ezt az állati maradványokon talált vágásnyomok és törések támasztják alá – ezek az áldozati funkció megszűnésére, és a későbbi profán használatra utalnak. Az állatcsontok ebben az időszakban már ételmaradékként kerültek a gödörbe.

Ez a használati mód azonban rövid ideig tartott: a Kr. u. 2. század elején a kutat teljesen lezárták, és végleg megszűnt a funkciója.