Az Igaz Kereszt története: mítosz, valóság és a csoda Jeruzsálemben
2025. szeptember 1. 11:05 Múlt-kor
Több mint két évszázaddal Jézus Krisztus halála után Heléna császárné Jeruzsálembe zarándokolt, hogy megtalálja az Igaz Keresztet. A 4. századi felfedezésben csoda, vallásos hit és hatalom fonódott össze.
Illusztráció
Korábban
Az Igaz Kereszt felfedezése
Kr. u. 327–328 között Heléna, I. Nagy Konstantin császár édesanyja, Jeruzsálembe utazott. Célja a kereszténység legnagyobb ereklyéjének, az Igaz Keresztnek megtalálása volt. A hagyomány szerint a császárnét látomás és a császár leprájának csodás gyógyulása ösztönözte arra, hogy vállalkozzon a történelem első keresztény zarándoklatára.
A források szerint Heléna megfenyegette a helyi zsidó közösséget: ha nem fedik fel a kereszt rejtekhelyét, rabbijaikat elégeti. Végül egy Júdás nevű férfi árulta el neki, hogy a Vénusz-templom alatt kell keresni. Az épületet lebontották, a földet felszántották, és húsz lépés mélyen három fakeresztet találtak.
A csoda és az Igaz Kereszt azonosítása
A legnagyobb kérdés az volt, melyik a három közül Jézus keresztje. Heléna a város közepére vitette őket, és egy temetési menet elé helyeztette. Júdás, a menet által kísért fiatal halott férfit egymás után a keresztekre fektette. Az első kettőnél semmi sem történt, ám amikor a harmadikra tették, a fiatalember feltámadt. Így vált bizonyossá, hogy megtalálták az Igaz Keresztet.
Heléna a kereszt egy részét Jeruzsálemben hagyta, ezüsttokban őrizve. Másik részét, valamint a szögeket elküldte fiának. Caesareai Euszebiosz szerint Konstantin a szögeket beolvasztatta, s lova kantárjába és sisakjába illesztette, hogy harcai során erőt merítsen belőlük. Más hagyomány szerint az egyik szöget Konstantin római szobrába építették.
A felfedezés helyén Heléna templomot is építtetett: a Szent Sír templomát, amely a kereszténység egyik legfontosabb szent helye lett.
Az Igaz Kereszt útja a történelemben
Az ereklye 610-ig maradt keresztény kézben, ekkor a perzsák foglalták el Jeruzsálemet. A kereszt később többször gazdát cserélt, és 1009-ben a kalifa elrendelte a Szent Sír templom felgyújtását. Bár logikus lett volna, hogy az ereklye végleg megsemmisüljön, a legenda szerint a templomos lovagok kilencven évvel később ismét megtalálták. Ettől kezdve ők őrizték a kincset.
A történetet a 13. században Jacopo della Voragine püspök örökítette meg Az arany legenda című művében. A kötet a középkor egyik legnépszerűbb vallásos olvasmánya lett. Ahogy a krónikás írja: „Amikor a testet a harmadik keresztre helyezték, az elhunyt azonnal feltámadt.”
Krétai Szent András szavaival: „Ha nem lenne kereszt, nem lenne Krisztus.” Ez a mondat tömören fejezi ki, miért vált az Igaz Kereszt a kereszténység legnagyobb szimbólumává: egyszerre hordozza a hit, a szenvedés és a megváltás üzenetét.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2023
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- A marokkói bazárok kincsei
- A királyi konyha és a maradékok sorsa
- A marokkói bazárok kincsei
- A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
- Vonzó ellenfelek - Az amazonok
- Negyven éve mutatták be az István, a királyt
- Felfedezték a maják legkorábbi rögzített naptári dátumát 11:27
- Nincs magyarázat az Urál vidékén előkerült különös ezüstleletre 09:53
- Rendkívül gazdag kelta sírra bukkantak Németországban 08:22
- Új igazgatót keresnek a Stonehenge világörökségi helyszín élére 07:24
- Egy középkori katonai sziget története elevenedik meg a Jangce közepén 06:37
- Négyezer éves mezopotámiai ostrom nyomait tárták fel Irakban tegnap
- A Dialógus békecsoport történetét bemutató kiállítás nyílik Budapesten tegnap
- Agyeltávolítás nyomait azonosították egy vaskori skóciai sírban tegnap
