A Napkő és az azték naptár: a civilizációk időmérő öröksége

Illusztráció

A Napkő és az azték naptár azonosítása

A mexikói fővárosban látható 24 tonnás bazaltkorongot gyakran „azték naptárként” emlegetik, valójában azonban szertartási kő. A rajta lévő szimbólumok naptári jelekhez kapcsolódnak, de a régészek szerint nem használták mindennapi időmérésre. Inkább kozmikus világlátásukat és rituális rendjüket fejezte ki.

A tudósok szerint a kő valószínűleg 1479 körül, Axayacatl azték uralkodó idején készült. Közepén egy isten arca látható, akit a legtöbben Tonatiuh-ként, a Nap isteneként azonosítanak. Más kutatók szerint viszont Xiuhtecuhtli, a tűz és az idő ura lehet, aki a korszakok végét is jelképezi. Az azonosítás tehát vitatott.

A hódítás után a spanyol hatóságok el akarták tüntetni a „pogány” kőereklyéket. A források nem egységesek: egyesek szerint Alonso de Montúfar érsek, mások szerint Francisco de Toledo alkirály vagy Juan de Zumárraga érsek rendelte el a Napkő eltemetését. A legtöbben 1560 körülre teszik az eseményt. A kő csak 1790-ben került elő Mexikóváros főterén, a Plaza de la Constitución téren, az egykori Tenochtitlán szívében.

Időmérés Mezoamerikában

Az azték naptár mellett Mezoamerikában más kultúrák is kifinomult rendszereket dolgoztak ki. Az olmékok, maják, zapotékok és más népek az idő mérését csillagászati megfigyelésekre és matematikai számításokra alapozták. Paul Kirchhoff antropológus szerint a naptár szorosan összefonódott a vallással, a mezőgazdasággal és a mindennapi élettel.

A maja naptár pontossága

A maják három naptárt használtak: a tzolkin vallási, a haab polgári, és a hosszú számítás rendszert. Megdöbbentő pontossággal határozták meg a napév (365,242 nap) és a holdhónap hosszát. Számrendszerük helyiértékes volt, és a nullát is használták, ami nagy előnyt jelentett a számolásban.

A geometria és csillagászat ismeretét Chichén Itzá piramisa bizonyítja: a napéjegyenlőségek idején kígyóárnyék jelenik meg a lépcsőkön. A jelenség nem véletlen, hanem a napállás és a föld mozgásának pontos kiszámításán alapul.

Az aztékok számolási rendszere és földmérése

Az aztékok vigesimális rendszert használtak, de nem helyiértékest. Ők is ismerték a nullát, különösen a naptári számításokban. Városuk, Tenochtitlán, 1519-ben mintegy 250 ezer lakossal a világ egyik legnagyobb települése volt.

Adóikat részletes földmérésekkel állapították meg. Mértékegységeik gyakran testrészekhez kapcsolódtak (például kar, kéz, nyíl hossza). Ez alapján határozták meg a földek nagyságát és a fizetendő adókat.

Az inkák quipuja

A dél-amerikai inkák írás nélküli birodalma a quipu segítségével tartotta nyilván a gazdasági adatokat. A színes, csomózott zsinórokon adókat, készleteket és népszámlálási adatokat rögzítettek.

A színek jelentése vitatott: a sárga gyakran az aranyat, a piros a harcosokat, a fehér a békét, a fekete pedig talán az időt jelölte. A kutatások azonban nem jutottak teljes konszenzusra.

Kozmikus tudás és szimbólumok

Az inkák mérnöki és matematikai tudását a több mint 20 ezer kilométeres úthálózat és a függőhidak is bizonyítják. A chacana, az andoki kereszt egy geometriai és kozmikus szimbólum volt, amely a vallás és a csillagászat kapcsolatát mutatta.

Az azték naptárként emlegetett Napkő sokkal több, mint időmérő. Szertartási kő, amely egy egész civilizáció világképét, kozmikus rendjét és matematikai tudását őrzi. Bár részletei – készítése, központi alakja vagy elrejtésének körülményei – máig vitatottak, abban nincs vita: az amerikai kontinens népei rendkívüli pontossággal és kreativitással figyelték meg és rendszerezték a világ működését.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

rejtélyek

• A Roopkund-tó rejtélye: titokzatos tömegsír a Himalája mélyén
• Az osztrák múmia titka: ritka balzsamozási eljárásra derült fény
• Ég és föld között: Az első óceánrepülés hősei és áldozatai
• Hét híres történelmi személy, akiknek holttestét még ma is keresik
• A dzsungel mélyén veszett el az arany várost kutató kalandor 
• Három furfangos rejtvény, amivel tesztelheti tudását az időről