Az Arab-félszigetre is eljuthattak a neandervölgyiek
A neandervölgyiek a korábban feltételezettnél jóval délebbre, a mai Szaúd-Arábia területére is eljuthattak - derül ki egy, a Quaternary Science Reviews folyóiratban megjelent kutatásból. A vizsgálat egyben tovább árnyalhatja azt a hagyományos elképzelést is, miszerint a neandervölgyiek elsősorban Európa és Nyugat-Ázsia hidegebb környezetéhez alkalmazkodtak.
- A Szaúd-Arábiában talált, mintegy 55 ezer éves kőeszközök arra utalnak, hogy a neandervölgyiek a korábban feltételezettnél jóval délebbre is eljuthattak.
- A kutatók technológiai és statisztikai összehasonlítás alapján a Jebel Katefeh-1 és az ALM-3 lelőhely eszközeit nagyobb valószínűséggel kötik neandervölgyiekhez.
- A neandervölgyi csoportok egy csapadékosabb időszakban, a tavak és növényzet terjedését követő állatok nyomában juthattak az Arab-félsziget belső területeire.
A kutatók a Szaúd-Arábia északi részén húzódó Nefúd-sivatagban, Dzsubba városának közelében található Jebel Katefeh-1 (JKF-1) lelőhely kőeszközeit vizsgálták, amely egykor egy tó partján helyezkedett el. Mivel az Arab-félszigetről mindeddig nem ismertek neandervölgyi emberi maradványokat, a régészek elsősorban az eszközök technológiai és formai sajátosságai alapján próbálták meghatározni készítőik kilétét.
Huw Groucutt, a Máltai Egyetem régésze és a kutatás egyik vezetője munkatársaival több száz, gondosan előkészített követ elemzett, amelyeket az Arab-félsziget, a Levante és Északkelet-Afrika más lelőhelyeiről származó leletekkel vetettek össze. A kutatók olyan lelőhelyek eszközeit is bevonták az elemzésbe, ahol a készítők kiléte egyértelműbben meghatározható, majd statisztikai modellt készítettek annak vizsgálatára, hogy az egyes leletegyüttesek inkább neandervölgyiekhez vagy Homo sapienshez köthetők-e.
Az eredmények szerint a JKF-1, valamint a közeli ALM-3 lelőhely kőeszközeit lényegesen nagyobb valószínűséggel készítették neandervölgyiek, mint modern emberek. A feltételezést az eszközök korának pontosítása is erősíti, mivel az optikailag stimulált lumineszcenciás kormeghatározással végzett új vizsgálatok alapján a korábban 90–50 ezer évesre becsült leletekről kiderült, hogy azok mintegy 55 ezer évvel ezelőtt készülhettek, amikor a térség éghajlata szárazabb időszakból nedvesebb fázisba fordult.
A kőeszközök éppen annál a réteghatárnál kerültek elő, ahol a korábbi sivatagi homokot fiatalabb tavi üledék váltotta fel, ami arra utal, hogy az emberek a csapadékosabbá váló időszak kezdetén jelentek meg a területen. A kutatók szerint a feltöltődő tavak és a fokozatosan kizöldülő táj növényevő állatokat vonzhatott az Arab-félsziget belső vidékeire, amelyek mozgását a neandervölgyi vadászcsoportok is követhették.
Ez is érdekelhet
A kutatásban részt nem vevő Knut Bretzke, a Tübingeni Egyetem régésze meggyőzőnek tartja a neandervölgyiek észak-arábiai jelenlétére utaló eredményeket, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az értelmezés egyelőre közvetett bizonyítékokon alapul. A statisztikai összehasonlításhoz használt egyes lelőhelyeken ugyanis a felszínen hosszabb időszak alatt felhalmozódott eszközök találhatók, ezért ezek nem feltétlenül képviselnek egyetlen, rövid időtartamú emberi megtelepedést.
A neandervölgyiek szaúd-arábiai jelenlétét ezért csak emberi fosszíliák vagy genetikai maradványok tehetnék egyértelművé, ezek megőrződésének azonban nem kedvez az Arab-félsziget forró éghajlata. Amennyiben a kőeszközök valóban neandervölgyiektől származnak, a leletek jelentősen délebbre tolnák a faj ismert földrajzi elterjedését, és azt is jeleznék, hogy ezek az emberek a korábban feltételezettnél változatosabb környezeti feltételekhez tudtak alkalmazkodni.
