Aukcióra bocsátják a kora újkor "szuperszámítógépét"

Árverésre bocsátják a 17. századi Mogul Birodalom egyik legritkább, Lahorban készített sárgaréz asztrolábiumát a londoni Sotheby's aukciósház április 29-i eseményén. A kora újkor „szuperszámítógépeként” is emlegetett, kiemelkedő tudománytörténeti jelentőségű műszer eladási ára megdöntheti a korábbi csillagászati eszközök aukciós rekordját.

Az 1612-ben készített, közel kilenc kilogramm súlyú és egy nagyobb főzőedény átmérőjével megegyező méretű sárgaréz műszer becsült értéke 1,5–2,5 millió font között mozog. A szakértők szerint az eladás felülmúlhatja azt a megközelítőleg egymillió fontos rekordot, amelyet 2014-ben fizettek egy 15. századi oszmán asztrolábiumért. A komplex mérőeszköz 94 különböző város földrajzi hosszúságát és szélességét, 38 jelentős csillag és a tizenkét állatövi jegy helyzetét rögzíti.

A műszer alkalmas volt trigonometriai és napászati számítások elvégzésére, valamint az árnyékok hossza alapján az épületek magasságának meghatározására is. A csillagmutatókat a készítőkre jellemző, tulipánokat és ívelt szirmokat ábrázoló virágminta köti össze, amelyet elegáns kalligráfia egészít ki.

A különleges asztrolábiumot egy udvari csillagászcsalád harmadik generációját képviselő testvérpár, Káim Muhammad és Muhammad Mukím készítette. Nagyapjuk a második mogul uralkodó, Humájun királyi asztronómusa volt. A fivérek munkásságából mindössze két ilyen eszköz ismert, a másikat a bagdadi Iraki Nemzeti Múzeumban őrzik.

A műszert Áká Afzal, a szafavida Sirázban született, majd a mogul udvarba áttelepült tisztségviselő rendelte meg, aki Lahor helykormányzó-helyetteseként jutott az eszközhöz. A monumentális műtárgy később a dzsaipuri maharadzsa, II. Szavái Mán Szingh gyűjteményébe került, mielőtt egy londoni magángyűjtemény része lett.

A lahori csillagászati iskola

A 17. század elején, Dzsahángír császár uralkodása alatt a Mogul Birodalom a mai India, Pakisztán, Banglades és Afganisztán jelentős részét magába foglalta. Lahor a térség egyik legfontosabb kulturális, orvosi és csillagászati központjává fejlődött. Az úgynevezett lahori iskola a hagyományos iszlám és a szanszkrit csillagászati módszerek szintézisével ért el tudományos áttöréseket.

Bár az asztrolábiumokat eredetileg a navigációt és a mindennapi időmérést segítő, kézben tartható, hordozható eszközökként használták a Közel-Keleten és Európában, az Áká Afzal számára készített, robusztus asztrolábium már a kora újkori technológia csúcsát képviselte. Ez a precíziós műszer nemcsak a birodalom fémműves és matematikai fejlettségét bizonyítja, hanem azt is, miként integrálta a mogul udvar a Közel-Kelet és Dél-Ázsia különböző tudományos hagyományait a 17. század elején.