Betiltották az új botlatókövek elhelyezését Heidenau városában

A szászországi Heidenau városi tanácsa hivatalos szavazáson leállította a nemzetiszocializmus áldozataira emlékező új botlatókövek telepítését a település területén. A helyi politikai döntésről és annak társadalmi visszhangjáról a Der Spiegel számolt be csütörtökön. A határozat értelmében a jövőben nem helyezhetnek el ilyen réztáblákat a járdákban, ami heves vitákat váltott ki a németországi emlékezetkultúra jelenlegi helyzetéről.

A szászországi Heidenau városi tanácsa a múlt héten többségi szavazattal döntött az új botlatókövek telepítésének leállításáról. A határozatot a jobboldali radikális Alternatíva Németországért (AfD) és a konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) helyi képviselői közösen szavazták meg.

A lépés országos visszhangot váltott ki, mivel a Friedrich Merz vezette nemzeti CDU hivatalos irányvonala, az úgynevezett tűzfal-politika elviekben kizárja az együttműködést az AfD-vel. A kelet-németországi tartományokban azonban a helyhatósági döntéshozatal során egyre gyakrabban fordul elő a két párt taktikai szavazása.

A tiltás támogatói azzal érveltek, hogy az aszfaltba ágyazott réztáblákon a járókelők átsétálnak, azokat kikezdi az időjárás, így nem méltóak az emlékezésre. Alternatívaként egy központi emlékhely kialakítását javasolták a város északi részén fekvő keresztény temetőben, amelyet a háborúk, a diktatúrák és a kitelepítések minden áldozatának dedikálnának.

Az AKuBiZ nevű helyi történelmi és demokráciavédő civil szervezet képviselője, Anne Nitschke ugyanakkor rámutatott, hogy az önkormányzat nem rendelt forrásokat egy ilyen emlékműhöz. A szervezet szerint a döntés valódi célja az, hogy a nemzetiszocializmus áldozatainak emlékét kiszorítsák a városközpontból. Az AKuBiZ tizenkét újabb botlatókő elhelyezését kérelmezte a közelmúltban, amelyet a tanácsi szavazás most megakadályozott.

A botlatókövek (Stolpersteine) projektjét Gunter Demnig német képzőművész indította el az 1990-es években. A kezdeményezés keretében napjainkig mintegy 128 ezer réztáblát helyeztek el Európa-szerte az egykori áldozatok utolsó, szabadon megválasztott lakóhelye vagy munkahelye előtt. A tízszer tíz centiméteres kockák a deportáltak, meggyilkoltak vagy öngyilkosságba hajszoltak nevét, születési idejét és sorsát rögzítik. A koncepció lényege, hogy a mindennapi élettérben szembesítse a járókelőket a 20. század történelmi eseményeivel. Heidenau területén jelenleg öt ilyen emlékkő található, amelyeket személyesen Demnig telepített a korábbi években.

A településen elhelyezett emléktáblák konkrét történelmi sorsokat dokumentálnak. A városháza bejáratánál található botlatókő Paul Gröger egykori szociáldemokrata polgármesternek állít emléket. A politikust 1933-ban távolították el hivatalából, miután megtagadta a horogkeresztes zászló kitűzését, majd a hohnsteini koncentrációs táborban elszenvedett fizikai bántalmazások hatására öngyilkosságot követett el.

Egy másik tábla Maximilian Reiner zsidó származású áruháztulajdonosra emlékeztet, akit 1943-ban deportáltak Theresienstadtba. A most megvétózott tizenkét új kő egyikét Fritz Goldstein emlékére helyezték volna el, akit feleségével együtt fosztottak meg vagyonától a nemzetiszocialista hatóságok.

A heidenaui önkormányzat döntése egy olyan politikai időszakban született, amikor az AfD jelentős választási sikereket ért el a keleti tartományokban, köztük Szászországban. A párt politikusai az elmúlt időszakban többször nyíltan kritizálták a német emlékezetkultúrát, a történelemoktatás fókuszának megváltoztatását sürgetve. A hivatalos önkormányzati tilalom ellenére a meglévő öt heidenaui botlatókő eltávolításáról nem született határozat. A helyi civil szervezet bejelentette, hogy jogi úton támadja meg a döntést, és a hétvégén megemlékező sétát tartanak a tervezett, de betiltott emléktáblák kijelölt helyszínein.