Részecskegyorsítóval találták meg Hipparkhosz legendás csillagtérképeit

2026. február 13.-Múlt-kor

A modern fizika legkorszerűbb eszközét, egy részecskegyorsítót hívtak segítségül kutatók, hogy megfejtsék az ókori csillagászat egyik legnagyobb rejtélyét. A kaliforniai SLAC Nemzeti Gyorsító Laboratóriumban végzett vizsgálatoknak köszönhetően sikerült olvashatóvá tenni Hipparkhosz, a „csillagászat atyjának” sokáig elveszettnek hitt csillagkatalógusát, amely évszázadok óta egy középkori kódex, a Codex Climaci Rescriptus rétegei alatt rejtőzött.

Részecskegyorsítóval találták meg Hipparkhosz legendás csillagtérképeit

A tudománytörténet évtizedek óta kereste Hipparkhosz (i. e. 190–120) eredeti feljegyzéseit, aki távcső nélkül, szabad szemmel végzett megfigyeléseivel fektette le a tudományos csillagászat alapjait. Munkájának nyomait eddig csak későbbi szerzők hivatkozásaiból és a híres Farnese-atlasz szobrának éggömbjéről ismerték, ám a pontos koordinátákat tartalmazó katalógust elveszettnek hitték.

A mostani felfedezés alapja egy úgynevezett palimpszeszt, azaz egy újraírt pergamenkódex. A középkori szerzetesek – a drága íróanyaggal való takarékoskodás jegyében – gyakran vakarták le a korábbi, pogánynak vagy kevésbé fontosnak ítélt szövegeket, hogy vallásos tartalmakkal írják felül azokat. Így került a csillagászati szöveg fölé Lépcsős Szent János (Johannes Climacus) munkája.

Victor Gysembergh, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS) kutatója és csapata a hagyományos multispektrális képalkotásnál is mélyebbre ásott. A kaliforniai Menlo Parkban található szinkrotron részecskegyorsítót használták, amely közel fénysebességre gyorsított elektronokkal hoz létre rendkívül erős röntgensugárzást.

Ez a nagy energiájú fény képes volt megkülönböztetni a különböző korokban használt tinták kémiai összetételét. Míg a felső, középkori réteg tintája vasban gazdag volt, addig a Hipparkhosz-szöveget rögzítő, évszázadokkal korábbi tinta kalciumban dús nyomokat hagyott. A röntgenfluoreszcens képalkotás segítségével a kutatók így „kivilágíthatták” az elvakarása ellenére is megmaradt kémiai lábnyomokat, olvashatóvá téve az eredeti görög szöveget.

A 2021-ben kezdődött és most publikált kutatás során a szakembereknek sikerült azonosítaniuk csillagképek neveit és pontos méréseket, amelyek egyértelműen Hipparkhoszhoz köthetők. A felfedezés jelentősége túlmutat a puszta szövegrekonstrukción: az adatok azt bizonyítják, hogy Hipparkhosz mérései meglepően pontosak voltak, gyakran 1 fokon belüli eltéréssel dolgozott. A lelet segíthet tisztázni azt a régóta fennálló kérdést is, hogy a híres csillagász, Klaudiosz Ptolemaiosz (aki évszázadokkal később élt) saját megfigyeléseket végzett-e, vagy egyszerűen lemásolta és aktualizálta Hipparkhosz katalógusát.

A kutatók szerint a Codex Climaci Rescriptus további vizsgálata még számos meglepetést tartogathat, a technológia pedig utat nyit más, olvashatatlannak hitt ókori kéziratok megfejtése előtt.