Tíz új elemmel bővült a görög szellemi kulturális örökség
Tíz új, generációkon átívelő népszokással és mesterséggel bővült a görög szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzéke. A görög Kulturális Minisztérium hivatalos közleménye szerint a bővítésről az illetékes szakmai tanács iránymutatása alapján döntöttek, így a lajstrom immár 199 elemet számlál. A lépés célja a történelmi gyökerű helyi tradíciók, köztük vallási ünnepek, ősi táncok és kézműves technikák állami szintű elismerése és megóvása az utókor számára.
- Tíz új hagyomány felvételével immár 199 elemet tartalmaz Görögország szellemi kulturális örökségének nemzeti jegyzéke.
- A görög Kulturális Minisztérium határozata többek között ősi zarándoklatokat, kézműves mesterségeket és közösségi rítusokat részesített állami védelemben.
- A jegyzékbe újonnan bekerült helyi szokások és ünnepek a kisebb közösségek évszázados társadalmi emlékezetét őrzik a jövő generációi számára.
Az athéni kormányzat 2006 óta hajtja végre az UNESCO 2003-as, a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményét. Lina Mendoni kulturális miniszter tájékoztatása alapján a mostani bővítés a görög kultúra folyamatosságát és sokszínűségét hivatott demonstrálni.
A nemzeti jegyzékbe vett új elemek olyan sajátos identitásformáló gyakorlatok, amelyek évszázadok óta meghatározzák a kisebb régiók és települések társadalmi életét, ugyanakkor a modernizáció miatt fokozott védelemre szorulnak. A lista nemcsak a vallási rituálékra, hanem a mindennapi élethez kapcsolódó közösségi eseményekre és archaikus gazdasági tevékenységekre is kiterjed.
A vallási hagyományok közül kiemelkedik a Panagia Vulkaniótissza Szűzanya szent ikonjának éjszakai körmenete a Peloponnészoszi-félszigeten, amely a helyi emlékezet szerint egy 17. vagy 18. századi pusztító járványtól való megmenekülésnek állít emléket. A hívek szeptember közepén mintegy húsz kilométeres gyalogos zarándoklatot tesznek Messzíni városáig.
Hasonlóan mély történelmi gyökerekkel rendelkezik a jáninai Kalaritesz település júliusi Szent Paraszkevi-ünnepe, amely a helyi pásztorközösségek és a vándorló állattartás emlékét őrzi egy hegyi barlangkápolna közelében. Az északi Evrosz régióban található Kavili fiatal férfiai karácsonykor a Koli nevű kántáló rítussal járják a falut, amelynek eredeti célja a bőséges termés biztosítása volt a hagyományos agrárközösség számára.
Az örökségvédelmi lista a fizikai mesterségeket is elismeri, így bekerült a jegyzékbe a hagyományos zupaniótiki kőfaragó és kőműves technika, amelyet a nyugat-macedóniai Kozáni vidékének mesterei ma is alkalmaznak.
Ez is érdekelhet
A közösségi események között helyet kapott a thesszáliai karagunisz népcsoport női rituális tánca, a hangszerek nélkül, kizárólag énekszóra járt Szergiania, valamint a dél-euboiai, arvanita gyökerű kavontoritikosz tánc is. Kasztoria városának Apozari negyedében a húsvéti időszakhoz kötődő Rodani, egy különleges fa körhinta állítása és közösségi használata került fel a listára.
A gasztronómiai és társadalmi rítusok összekapcsolódását jelzi a rodoszi Arhangelosz esküvői tésztája, a kuluria közös asszonyi elkészítése, míg a trákiai szarakacani nomádok Keresztelő Szent Jánoshoz kötődő Kalojánnia ünnepét és a szerreszi lányok termésjósló Lázár-napi vonulását szintén a nemzeti örökség részévé nyilvánították.
