A történelem leghíresebb falai

Évszázadokon keresztül a fal volt a legegyszerűbb – és gyakran a leghatásosabb – eszköz az ellenséges inváziók feltartóztatására, illetve az országhatárok kijelölésére. Mezopotámiától Kínán át Berlinig és Jeruzsálemig minden korszak megteremtette a maga nagy falait – ebben a cikkünkben most ezek közül szeretnénk bemutatni párat.

Mezopotámia: Ur falai az amoriták ellen

A védőfalak egyik legősibb példáját Mezopotámiából ismerjük. Az ur-i III. dinasztia uralkodói a Kr. e. 3. évezred végén valószínűleg azért emeltek először falakat, hogy feltartóztassák a nomád amoritákat. A hagyomány szerint Sú-Szín (Ur királya Kr. e. 2037–2029 között) Babilontól északra mintegy 270 kilométer hosszan építtetett erődítménysort. A védelem azonban végül kudarcot vallott: az amoriták végül átjutottak az akadályon.

A kínai nagy fal

A nomád népek távoltartásának gondolata Kínában is hasonlóan égető problémává vált az évtizedek során. A hagyomány szerint Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huang) volt az az uralkodó, aki Kr. e. 221-ben egyesítette Kínát, és ambiciózus védelmi rendszert álmodott a határra. A fal egyes szakaszai azonban ennél régebbiek, a ma ismert, kőből és téglából épített részek nagy része a Ming-dinasztia idején készült (1368–1644). A 8850 kilométer hosszú fal helyenként 10 méter vastag is lehet és őrtornyok tagolják.

Hadrianus fala: a híres római határ

A Római Birodalom terjeszkedésének csúcspontján hozták létre Hadrianus falát Britanniában. Hadrianus császár 122 és 127 között építtette Anglia és Skócia határvidékén, hogy korlátozza az északi törzsek – a források szerint különösen a piktek – betöréseit. A források szerint a fal 117 km hosszan húzódott a Tyne folyótól a Solway-öbölig. A védmű egy nagyjából 4–5 méter magas falból és egy kihegyezett karókkal erősített vizesárokból állt. A védelmi rendszerhez számos őrtorony is tartozott.

Korea és a 38. szélességi kör

A Koreai-félszigetet ma is egy hatalmas, az eddigiekhez képest majdhogynem „láthatatlan” fal szeli ketté. A koreai háborút lezáró fegyverszünet után, 1953-ban rögzítették a határt, amely mentén egy 246 kilométer hosszú fegyveres ütközőzónát alakítottak ki.

A két Korea között egy 4 km széles demilitarizált övezet is található. Ennek közepén van az a tárgyalóhelyiség, amelynek asztalán meghúzták a döntéshozók a határvonalat – ezt a „láthatatlan falat” a helyszínen napjainkban is sokszor csak mikrofonok és ellenőrzőpontok érzékeltetik.

A berlini fal

1961. augusztus 13-án hajnalban a Brandenburgi kapu környékén elsötétedett a város. Több mint 10 000 keletnémet katona foglalt állást azon a vonalon, amely a második világháború vége óta két befolyási övezetre osztotta Berlint: nyugaton az amerikai, keleten a szovjet zóna uralta a rendet. Hajnali 1:54-kor leállították és visszafordították a nyugat felől érkező metrókat. A 81 közúti átkelőből csak 12-t hagytak nyitva, a többit szögesdróttal zárták le. Augusztus 15-én a szögesdrót helyét beton vette át: hivatalosan is megépült a hírhedt berlini fal. A fal egészen 1989. november 9-ig állt fenn hivatalosan – nagy részének lebontása egyben a kommunista éra szimbolikus végét is jelképezte.