Amikor egy magyar orvos műtéte módosított a trianoni határokon
2021. február 15. 11:54 Csernus Szilveszter
97 évvel ezelőtt, 1924. február 15-én került sor Magyarország utolsó máig érvényben lévő területi növekedésére – ekkor „tért haza” ugyanis a Népszövetség döntése értelmében két magyar falucska, Somoskő és Somoskőújfalu Nógrád-vármegyében, amihez mesébe illő módon egy sikeres műtét vezetett el. De ugyanezen döntéssel sikerült négy év csehszlovák uralom után a macskakövet is Magyarország számára megmenteni.
Korábban
A „Palóc Olümposzon”
A trianoni békeszerződés 27. cikke írta hosszasan körül Magyarország új határait. Annak ellenére, hogy a békeszerződést törvénybe foglalták, az elkövetkezendő években több népszavazásos határkiigazításra került sor, zömmel hazánk javára.
Ezek döntő többsége - tizenegy falu és Sopron környéke - az Ausztriának juttatott terület kárára történt 1923 márciusáig bezárólag; ám a magyar diplomáciának sikerült egy erősebb hatalom ellen határkiigazítást kieszközölnie, mégpedig a győztes fölényben lévő fiatal köztársaság, Csehszlovákia ellenében.
A trianoni békeszerződés sok színmagyar településhez hasonlóan Somoskőt és Somoskőújfalut is Csehszlovákiához csatolta - ám a történet itt nem ért véget. Tudni kell hozzá, hogy a tájat adó Karancs-hegység (szlovákul: Mučínska vrchovina) vulkanikus kőzetének köszönhetően meghatározó volt a környéken a szén- és a bazaltbányászat.
Már a 19. századtól sok befektetni vágyó budapesti vásárolt birtokot a Mikszáth által „Palóc Olümposz” névre keresztelt hegyen, köztük volt Prof. Dr. Krepuska Géza egyetemi tanár is. A Szent Rókus Kórház fül-orr-gégész professzora 1905-ben vett magának egy 2107 holdas birtokot Somoskő és Somoskőújfalu határában, ahol kőzet- és ásványgyűjtő hobbijának is élhetett.
A pesti kutatóorvos birtoka virágzott a rajta lévő bazaltbányával együtt, amikor 1920. egy júniusi reggelén arra ébredt, hogy birtoka már egy másik ország területéhez tartozik. Bár a békeszerződés „kőbe véste”, hogy a győztes államok „új lakosai” vagyonukban nem szenvedhetnek kárt, a bányák államosítása mindenesetre a feje felett lógott.
Krepuska nemcsak korabeli lokálpatriótaként érezte a saját bőrén is Trianont, de Nógrád-vármegyéhez kötötték ott töltött gyerekkorának emlékei is. Az érthetően elkeseredett kutatóorvos el is panaszkodta bánatát a környezetében mindenkinek, kollégáknak, ápolóknak, sőt a pácienseknek is. Ekkor szólt bele a történetbe a véletlen.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. világháború
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert
- A hatalmas veszteségek sem állították meg a szovjet hadsereget Sztálingrádnál
- Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
- Már Pearl Harbor előtt hadba szálltak az amerikaiak a német tengeralattjárók ellen
- A Sztálin elleni harcra buzdított Andrej Vlaszov, de Hitler bizalmát nem nyerte el
- Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
