A Magdala kő és a legkorábbi menóra ábrázolás

Illusztráció

A Magdala kő felfedezése

2009-ben izraeli régészek egy építkezést megelőző feltárás során egy ókori zsinagóga romjaira bukkantak a Galileai-tenger közelében fekvő Magdala területén. A lelőhely egy olyan városhoz tartozott, amelyet a hagyomány Mária Magdolna szülőhelyeként tart számon. A zsinagógát nagyjából Kr. u. 50-től használták, egészen Kr. u. 80 körüli pusztulásáig.

Egy kisebb helyiségben, amely feltehetően a Tóra-tekercsek tárolására szolgált, a régészek egy különleges, négyszögletes mészkőtömböt találtak. A négy kőlábon álló tárgyat ma Magdala kő néven ismerjük.

A Magdala kő leírása

A Magdala kő mérete körülbelül 60 × 50 × 40 centiméter. Öt oldalát gondosan kidolgozott domborművek borítják, amelyek zsinagógai és templomi tárgyakat idéznek. A hosszabb oldalakon oszlopokkal tagolt körívek láthatók, míg a felső felületet növényi motívumok díszítik.

Az egyik keskeny oldalon egy hétágú menóra jelenik meg, amely egy négyzetes talapzaton áll, két oldalán amforákra emlékeztető edényekkel. A menóra formája feltűnően hasonlít a jeruzsálemi Második Templomban használt rituális menórára.

A Magdala kő vallási jelentése

Mordechai Aviam régész értelmezése szerint a Magdala kő egy Tóra-olvasóasztal alapja lehetett. A díszítések nem pusztán dekoratív elemek, hanem a jeruzsálemi Templom belső terét, különösen a Szentek Szentjét idézik meg. A zsidó hagyomány szerint ez volt az a hely, ahol Isten lakozott.

A Második Templom Kr. u. 70-ben bekövetkezett pusztulása után a rómaiak elhurcolták az arany menórát Jeruzsálemből, majd diadalmenetben vitték végig Rómán. Ennek emlékét a Titusz diadalív domborművei őrzik.

A Magdala kő mint történeti forrás

A Magdala kő különlegessége abban rejlik, hogy Jeruzsálemen kívül ábrázolja a Második Templom szimbolikus világát. Ez arra utalhat, hogy a faragvány készítője személyesen láthatta a Templomot és annak berendezését a pusztulás előtt. Elképzelhető, hogy egy zarándok rendelte meg a kő díszítését a magdalai közösség számára.

Ebből következően a Magdala kő a jeruzsálemi Második Templom hétágú menórájának legkorábbi ismert képi ábrázolása, amely régészeti környezetből került elő.

Menóra és hanukia különbsége

Fontos különbséget tenni a hétágú templomi menóra és a hanukia között. A hanuka ünnepén ma használt hanukia kilenc ággal rendelkezik, és a jeruzsálemi Templom Kr. e. II. századi újraszentelésére emléktet. Ez az esemény a makkabeus felkeléshez kötődik, amely a szír–szeleukida uralom és a pogány kultusz bevezetése ellen irányult.

A hagyomány szerint a Templom megtisztításakor talált kevés szent olaj csodás módon nyolc napig égett. Más értelmezések szerint a hanuka egy elhalasztott szukkot ünnep emlékét őrzi. A Magdala kő azonban nem a hanukiához, hanem a Második Templom rituális menórájához kapcsolódik.

A Magdala kő nem csupán egy különleges faragott tárgy, hanem ritka vizuális kapocs a jeruzsálemi Második Templom világához. Díszítései, ikonográfiája és régészeti környezete egyedülálló betekintést nyújtanak a Kr. u. 70 előtti zsidó vallási gondolkodásba.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A "lacipecsenye" és a "lacikonyha" kifejezések is Dobzse László király emlékét őrzik
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király