A történelmi járványok hatásai hosszú távon rendszerint pozitívak voltak
2020. május 6. 19:58 Múlt-kor
Miközben a koronavírus-járvány új meghatározását hozta el a megszokott hétköznapoknak, az emberiséget némileg megnyugtathatja kilátásaival kapcsolatban a régészet és a történettudomány. Múltja alapján fajunk alkalmazkodóképesebb, mint gondolnánk.
Korábban
Régi útitársak
Az ausztráliai Flinders Egyetem régésze és ókortörténésze, Dr. Ania Kotarba a Homo sapienset fenyegető korábbi extrém körülményekre mutat, optimizmusát fejezve ki a világ társadalmának és gazdaságának helyreállását illetően.
Dr. Kotarba fő kutatási területe a múltbéli globális kapcsolatok, főként az ókori kereskedelmi útvonalak és ezek változásai, különösen a szélsőséges események tükrében.
Elmondása szerint a városiasodás, a népességnövekedés és a proto-globalizáció a régebbi korokban is kedvező hatással volt a járványok terjedésére, ezek azonban végső soron többnyire kedvező hatással voltak a gazdasági folyamatokra.
„A fekete halál, amelyről úgy tartjuk, Európa és a Közel-Kelet lakosságának legalább a negyedével végzett a 14. században, hosszabb távon az élet- és munkakörülmények javulásával járt a dolgozók számára, valamint új piacokat nyitott meg, növelve a gazdaság teljesítményét” – mondta el Dr. Kotarba.
A szakértő azt is elmondta, a régészeti bizonyítékok alapján a járványok a városiasodás kezdetétől elkísérték az emberiséget, az ókori világkereskedelem kialakulásával pedig gyakoribbá váltak.
„Legelőször a neolit korban láthatunk széles körben elterjedt fertőző betegségeket, amikor a kisebb vadászó-gyűjtögető csoportok helyhez kötöttebb életmódra váltottak. Az első állandó településeken nőtt az egymással igen nagy közelségben élő emberek és újonnan háziasított, moslékon tartott állatok száma” – mondta el Dr. Kotarba.
„Ez tette lehetővé a zoonotikus (állatról terjedő) betegségek első nagy terjedéseit, mint például a bubópestis-járványokat – habár a zoonotikus betegségek már megfigyelhetők 2,8 millió évvel ezelőtti csontvázakon is, az egyik legkorábbi elődünkön, az Australopithecus africanuson” – tette hozzá.
„A régészet azt mutatja, ez egy olyan dolog, amellyel mind a modern, mind az ősi emberek együtt éltek évmilliókon át, és a modernebb életmódokkal súlyosbodott” – magyarázta Dr. Kotarba.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét 14:20
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián tegnap