A középkori selyemúton érkezett Európába a luxuscikkek mellett a fekete halál is
2020. április 27. 18:36 Múlt-kor
Az összefoglaló néven selyemútként ismert, szárazföldi és vízi útvonalakból álló hálózat volt az, ami összekötötte a Távol-Keletet Európával körülbelül Kr. e. 130 és Kr. u. 1453 között. Ezen keresztül jutott el nem csupán a nevét adó textil, de finoman megmunkált bőrtermékek, egzotikus fűszerek, a papírkészítés és a nyomtatás technikája Európába, és zajlott nyelvek, vallások és eszmék terjedése is. Volt azonban egy sötét oldala is: az egyik első nagy világjárvány, a 14. századi fekete halál is a selyemúton haladva érte el Európa keleti szélét, ahonnan tovaterjedve mintegy 50 millió emberrel végzett a kontinensen 1346 és 1352 között.
Korábban
A sztyeppék kereskedelme
„A selyemút tette lehetővé talán először a történelemben a Közép-Ázsiában honos betegségek tartós átjutását Európába” – mondta el Mark Welford, az Észak-Iowai Egyetem földrajzprofesszora és A pestisjárványok földrajzai című 2018-as monográfia szerzője.
Welford szerint a selyemút éppen amiatt tudta ilyen mértékben közvetíteni távoli tájakra a veszélyes mikróbákat, mert nevével ellentétben nem egyetlen útvonalból állt.
Szárazföldi szakasza valójában szétváló és újra egyesülő utak rendszere volt a közép-ázsiai sztyeppéken, amely leginkább az emberi test vagy a növényi levelek erezetére hasonlított.
A különböző ágak mentén városok, falvak és karavánszerájok sokasága sorakozott, amelyek között maga a kereskedelem zajlott.
Meglehetősen ritka volt, hogy valamilyen árucikk egyazon kézben tegye meg a teljes utat a Távol-Keletről Európába – sokkal gyakoribb eset volt, hogy számos adásvételen esett át az út során.
Mindazonáltal a különféle fertőzések így is végig terjedtek az út mentén, miután egyszer bekerültek a „vérkeringésbe”.
A selyemút azonban amiatt is különösen veszélyesnek bizonyult, hogy rendkívül halálos betegségek őshazáján keresztül vezetett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- Amerika-ellenes tevékenységgel is megvádolták Arthur Millert tegnap
- Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa” tegnap
- Ármány és szerelem a Fehér Házban – megjelent a Múlt-kor extra őszi különszáma tegnap
- Luxus a tengeren – Pihenés az úszó szállodákban tegnap
- Műfajteremtő lett a hippikultúrát bemutató Hair musical tegnap
- Hatévesen már komponált, nyolcévesen adta első koncertjét Chopin, a zongoravirtuóz tegnap
- Eredménytelenül szervezett titkos béketárgyalásokat David Ben-Gurion 2024.10.16.
- Valódi városokat és erődöket is alapított Nagy Katalin kegyeltje, Grigorij Patyomkin 2024.10.16.