A történelem legnagyobb pénzhamisítási akcióját dolgozta fel a Peaky Blinders-film
2026. május 19. 11:22
A náci Németország történelem legnagyobb pénzhamisítási akciójának, a Bernhard-hadműveletnek állít emléket az új, angliai Huddersfieldi Egyetemen működő "Holocaust Centre North" intézetben nyíló kiállítás. A tárlaton Andy Taylor magángyűjtő felajánlásából mintegy harminc darab olyan hamis, 1943 körül gyártott brit font bankjegy látható, amelyeket a sachsenhauseni koncentrációs táborba zárt zsidó foglyok készítettek a brit gazdaság bedöntésének céljából. A ritka "fehér" bankjegyek történelmi háttere ihlette a népszerű Peaky Blinders sorozat mozifilmes folytatásának, a The Immortal Man című produkciónak a legújabb cselekményszálát is.

Fotó: BBC
Korábban
A Bernhard-hadművelet (amely az SS-őrnagy, Friederich Bernhard Krüger nevét viselte) keretében a nácik több mint 140, metszéshez, nyomdászathoz és banki tevékenységhez értő zsidó foglyot gyűjtöttek össze a Berlin melletti sachsenhauseni táborban. A rabokat elkülönítették a többi táborlakótól, és arra kényszerítették őket, hogy tökéletes minőségben másolják le a korabeli brit 5, 10, 20 és 50 fontos bankjegyeket, dekódolva rajtuk mintegy 150 biztonsági jelzést.
Az eredeti tervek szerint a náci légierő, a Luftwaffe több millió bankjegyet dobott volna le Nagy-Britannia felett, hogy hiperinflációt okozva tegye tönkre a gazdaságot. A stratégiát később módosították: a tökéletes hamisítványokat a semleges országokban történő kémtevékenység és a hadianyag-beszerzés finanszírozására használták fel. Oscar Stein könyvelő, az akció egyik egykori foglyának becslése szerint mintegy 9 millió darab hamis bankjegy készült, amelyek akkori névértéke ma megközelítőleg 5 milliárd fontnak (kb. 2300 milliárd forintnak) felelne meg.
A brit jegybank korabeli bankjegyei a mai modern pénzekkel ellentétben rendkívül egyszerűek voltak: fehér, pamutrongy-papírra nyomtatott, A5-ös méretű, csupán fekete tintát tartalmazó "white note"-ok voltak. Hannah Goldstone, a kiállítás kurátora szerint a hamisítványok szabad szemmel szinte megkülönböztethetetlenek az eredetiektől ("olyan, mint egy keresd a hibát játék").
A nácik lebukását végül nem a papír minősége, hanem a sorszámozás okozta. A foglyok nem tudták feltörni a brit bankjegyek sorszámozási algoritmusát, ezért régebbi sorszámokat hasznosítottak újra. 1943-ban a Bank of Englandnél feltűnt, hogy egy marokkói fiókból érkező bankjegy sorszámát már korábban kifizették. Jennifer Adam, a Bank of England Múzeum kurátora hangsúlyozta, hogy az "ökonomiai hadviselés" nem érte el a célját, de drasztikus lépésekre kényszerítette a briteket: a bank a háború végén az 5 fontnál nagyobb névértékű összes bankjegyet bevonta a forgalomból. A 10 fontosok csak 1964-ben, a 20 fontosok 1970-ben tértek vissza, immáron modern, színes és biztonságosabb formában.
A világháború végnapjaiban a Bernhard-akció foglyait Ausztriába szállították, hogy ott folytassák a munkát, azonban a szövetséges csapatok előrenyomulása miatt a kivégzésük előtt felszabadultak. A megmaradt több millió hamis bankjegy jelentős részét a nácik elégették, vagy a közeli Toplitz-tóba süllyesztették (ahol az 1950-es években búvárok többet is a felszínre hoztak).
A most kiállított bankjegyek felét az intézménynek adományozó Andy Taylor bízik abban, hogy a Peaky Blinders film által generált popkulturális figyelem ráirányítja a társadalom érdeklődését erre a kevéssé ismert, de annál jelentősebb II. világháborús történelmi eseményre, megőrizve az áldozatok emlékezetét.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

klímakutatás
- Sarkvidéki jégből vizsgálták a Római Birodalom gazdaságát
- Ősi tölgyfák őrzik a fekete halál ökológiai nyomait
- Ősi vízelvezető rendszereket vizsgálnak Norvégiában
- Második világháborús erdősítési program okozza Japán pollenválságát
- A talaj hőmérsékletétől függött a neolitikus kínai mezőgazdaság
- Az égetéses földművelés is formálta a múlt erdőtüzeit
- Folytatódik a kiotói cseresznyevirágzás történeti adatainak kutatása
- A klímaváltozás mérséklése megmentheti az UNESCO világörökségi helyszíneit
- Amerikai diákmozgalomból nőtt világméretű kampánnyá a Föld napja
- Agyeltávolítás nyomait azonosították egy vaskori skóciai sírban 16:16
- Napóleon-kori erődítményt tártak fel Szászországban 15:51
- Régészek dolgoznak a Natzweiler-Struthof koncentrációs táborban 15:04
- A hanyatló könyvpiac fellendítésére szervezték meg az első Könyvhetet 14:41
- Tudatos kőzetválasztást bizonyítanak egy izraeli lelőhely kőeszközei 12:20
- Történelmi párhuzamok figyelmeztetnek az aknaharcászat veszélyeire a Hormuzi-szorosban 11:33
- Ősi termelési táj nyomaira bukkantak Spanyolországban 10:42
- Sequana nyomában: újra kutatják a Szajna forrásának ősi szentélyét 09:47













