A Mekka felé tartó zarándokokat is fogadhatta az észak-sínai karavánszeráj
Egy középkori karavánszeráj maradványait tárták fel a régészek az észak-sínai Asila térségében, az egykori Szultán útja mentén, amely fontos összeköttetést biztosított Egyiptom és a keleti arab területek között. A mamlúk korra keltezett épület kereskedőknek, futároknak, katonáknak és akár a Mekka felé tartó zarándokoknak is pihenőhelyet biztosíthatott hosszú útjuk során.
- Középkori karavánszeráj maradványait tárták fel az észak-sínai Asila térségében, az Egyiptomot a keleti arab területekkel összekötő Szultán útja mentén.
- A mamlúk kori épület kereskedőknek, futároknak, katonáknak és Mekka felé tartó zarándokoknak biztosíthatott pihenőhelyet hosszú útjuk során.
- A szálláshelyiségekhez üzletek is kapcsolódhattak, így az épületegyüttes az utazók ellátását szolgáló kereskedelmi központként is működhetett.
A kisebb méretű út menti szálláshely egyike annak a több hasonló építménynek, amelyet korábban a Sínai-félsziget sivatagos területein azonosítottak. A Szultán útján közlekedők innen Egyiptom, a Levante és az Arab-félsziget különböző térségei felé folytathatták útjukat, ezért a karavánszeráj a távolsági kereskedelem és közlekedés kiszolgálása mellett a zarándoklatokban is fontos szerepet kaphatott.
Hisham El-Leithy, az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács (SCA) szakembere szerint az épület falait vályogtéglából és égetett vörös téglából emelték, alapozását pedig nagyméretű mészkőtömbökkel erősítették meg. A feltárt falak elhelyezkedése alapján a szálláshelyiségekhez üzletek is kapcsolódhattak, ami arra utal, hogy az épületegyüttes nemcsak pihenőhelyként, hanem az utazók ellátását szolgáló kereskedelmi központként is működhetett.
A lelőhelyen víz és élelmiszer tárolására használt edények, valamint lámpák töredékei is napvilágra kerültek, amelyek alapján a régészek a karavánszerájt a Mamlúk Szultanátus időszakára keltezték. Egyes tárgyakon fennmaradt feliratok és díszítések feltehetően an-Nászir Muhammad ibn Kaláún szultán uralkodásának idejéből származnak, aki több szakaszban, a 13. század végétől a 14. század első feléig állt Egyiptom élén.
