Rekordméretű viking kori érmekincset tártak fel Norvégiában
Meghaladta az ötezer-kétszázat a kelet-norvégiai Mörstad birtokon feltárt, rekordméretű viking kori érmekincs darabszáma az őszi ásatási szezon folytatásával. A rendkívüli leletegyüttes bővüléséről a Science Norway tudományos hírportál számolt be csütörtökön, miután a tavaszi munkálatokat követően a betakarítás után újraindult a régészeti kutatás. A 11. század közepéről származó ezüstpénzek megtalálása a norvégiai régészet történetének eddigi legjelentősebb ilyen jellegű felfedezése.
- Meghaladta az ötezret a kelet-norvégiai Mörstad birtokon feltárt viking kori ezüstérmék száma a legújabb őszi ásatások során.
- A leletegyüttes kora a III. Harald norvég király által veretett érmék alapján a 11. század közepére, a viking kor végére tehető.
- A szakemberek az angol és német területekről származó pénzérmék katalogizálása során északi hangzású pénzverő mesterek neveit is azonosították.
A fémkeresővel dolgozó Rune Saetre és Vegard Sörlie még áprilisban bukkant a kincslelet első darabjaira, majd a tavaszi szezon végére a feltárt érmék száma megközelítette a négyezer-kilencszázat.
A nyári mezőgazdasági munkák, majd a gabonabetakarítás után a kutatók Ole Erik Hörstad földtulajdonossal közösen visszatértek a területre, ahol a múlt hétvégén felszínre hozták az ötezredik darabot, egy német területről származó Otto-Adelheid-dénárt.
May-Tove Smiseth, Innlandet megye régésze a hírportálnak elmondta, hogy a legújabb számlálások szerint a darabszám már az ötezer-kétszázat is eléri. A szakemberek jelenleg munkagépek segítségével távolítják el a felső talajréteget, hogy jobban hozzáférjenek a mélyebben fekvő leletekhez.
A beérkezett leletanyag tudományos feldolgozása és katalogizálása a norvégiai Kulturális Történeti Múzeumban zajlik, a folyamat a szakértők becslése szerint legalább egy évet vesz igénybe. Anne Skogsfjord numizmatikus az eddig megvizsgált angol veretek egy részén északi hangzású neveket, például a Beorn, az Aslac és a Cetil feliratokat azonosította. A kutatók szerint ez arra utalhat, hogy a szigetországban skandináv származású pénzverő mesterek is dolgoztak.
A gyűjtemény legritkább darabjait az a négy érme jelenti, amelyeket III. Harald norvég király, más néven Harald Hardrada veretett. Ezek a specifikus leletek segítettek a kincs elrejtésének idejét a Kr. u. 1046 és 1047 közötti évekre datálni.
Ez is érdekelhet
Kjetil Loftsgarden régész rámutatott, hogy egy ekkora vagyon elrejtése és hátrahagyása valamilyen drámai történelmi eseményhez köthető, hiszen a tulajdonosok feltehetően erőszakos okok miatt nem térhettek vissza a mintegy ötezer ezüstpénzért. A Kr. u. 11. század közepe a skandináv történelem egy viharos átmeneti időszaka volt, amely a viking kor lezárulását és a norvég államiság, valamint a kereszténység megszilárdulását hozta el. III. Harald, aki korábban a Kijevi Ruszban és a bizánci császár testőrségében is szolgált, ebben az időszakban törekedett a királyi hatalom fegyveres központosítására.
A Mörstad birtokon talált, különböző európai régiókból származó érmék jól tükrözik a korszak kiterjedt észak-európai kereskedelmi hálózatát, valamint a skandináv elit katonai és gazdasági mobilitását.
