Mesterséges intelligencia segíti a sivatagi lelőhelyek feltérképezését Arábiában

Új lendületet kapott a régészeti kutatás Észak-Szaúd-Arábiában: egy friss tanulmány szerint a mesterséges intelligencia a nagyszámú ősi kőépítmények felderítésében válhat hatékony eszközzé. Az Amy Hatton vezette kutatócsoport a Nefúd-sivatag déli peremére összpontosítva rájött, hogyan lehet célszerűbben azonosítani több ezer éves maradványokat.

A térségben a holocén korszakban élő közösségek számos szárazkőből épített objektumot hagytak hátra. Ezek között megtalálhatók temetkezési kőhalmok, különféle elkerített terek, táborhelyek és nagyobb, feltehetően rituális célokat szolgáló építmények is. Az ilyen maradványok kulcsszerepet játszanak annak feltárásában, hogyan éltek és mozogtak a közösségek a változó környezeti viszonyok között.

Hagyományosan a régészek terepi felmérések során vagy műholdfelvételeken történő kézi berajzolással dokumentálták ezeket a helyszíneket. Ezek azonban időigényes folyamatok. A Journal of Archaeological Science: Reports folyóiratban közzétett kutatás azt vizsgálta, hogy a számítógépes modellek átvehetik-e egy részét ennek a munkának.

A kutatók három különböző mélytanulási modellt (MA-Net, SegFormer és U-Net) tanítottak be műholdképek segítségével. A cél az volt, hogy kiderüljön, melyik rendszer milyen pontossággal képes felismerni és körülhatárolni a kőből készült objektumokat.

Az eredmények szerint a MA-Net nyújtotta összességében a legjobb teljesítményt, míg a SegFormer egyenletesebb eredményeket adott különböző típusú objektumok esetében. Az is kiderült, hogy a nagyobb felbontású képek használata növeli a felismerés pontosságát.

A vizsgált terület körülbelül 2500 négyzetkilométert fed le a sivatag peremén. Bár ma száraz, homokdűnékkel borított vidék, a múltban nedvesebb körülmények uralkodtak itt. Ez magyarázatot ad arra, miért található ilyen nagy számban régészeti emlék ezen a területen.

A mesterséges intelligencia amellett, hogy időt takarít meg, lehetővé teszi, hogy sokkal nagyobb méretű területeket is bevonjanak a kutatásba. A módszer a kulturális örökségvédelem szempontjából is jelentős előnyökkel jár. Sok lelőhely nehezen megközelíthető, így folyamatos megfigyelésük kihívást jelent. A gyorsabb és pontosabb feltérképezés által könnyebbé válik ezek dokumentálása és állapotuk nyomon követése, ami különösen fontos ott, ahol a természetes erózió vagy a fejlesztések veszélyeztetik őket.

A terepmunka továbbra is nélkülözhetetlen

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a mesterséges intelligencia nem helyettesíti a terepi munkát. A helyszíni vizsgálatok és ásatások továbbra is nélkülözhetetlenek a bizonyítékok gyűjtéséhez. Az új technológia segít a kutatóknak a legígéretesebb területekre összpontosítani, emellett csökkenti a kézi képelemzésre fordított időt.

Bár más régiókban már alkalmaznak hasonló módszereket, Arábiában ez még viszonylag új megközelítésnek számít. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a technológia hatékonyan használható a sivatagi környezetben is. A jövőben, ahogy egyre részletesebb műholdfelvételek válnak elérhetővé, ez az eljárás még nagyobb területeken lesz alkalmazható.