„Létezett egy tucatnyi titkos, féltitkos és igen zárt, exkluzív tagsággal rendelkező társaság, melynek berkeiben dőlt el lényegében, hogy a vezető pozíciókat kikkel töltik be, hogyan állítják össze a kormánypártot, kik indulhatnak képviselőként, kik lesznek az ispánok, alispánok, szolgabírók, csendőrparancsnokok, kik kerülhetnek be a Kormányzó szűk tanácsadói körébe” – fogalmazott egy 1986-ban készült interjúban Mester Miklós. A Horthy-korszak parlamenti képviselője és államtitkára annak a konspiratívan működő Magyar Testvéri Közösségnek (MTK) a jelentőségét igyekezett árnyalni, amelynek ő maga is tagja volt.

A fenti sorok az Etelközi Szövetség, a Nemzeti Kaszinó, az Országos Kaszinó és egyéb olyan bizalmi kapcsolati kör jellemzésére szolgáltak, amelyek a regnáló politikai rendszer hátországaként működtek. Mester a Közösség ellenpéldáiként hozta fel őket, amely ezekkel ellentétben nem a napi politika titkos vetületeként, felülről szerveződő pártszerű képződmény volt, hanem sokkal inkább emlékeztetett az alulról kezdeményezett mozgalmakra. A háttérből koordinált kapcsolatrendszere fontos szerepet játszott a népi mozgalomban, a különböző ifjúsági szervezetekben, a nácizmussal szemben álló ellenállásban.

Valóság a koncepcióban

A Közösség először 1947-ben került reflektorfénybe, amikor egy koncepciós persorozat során azzal vádolták, hogy a köztársaság megdöntésére és a Horthy-rendszer visszaállítására egy katonai és politikai vonalon futó összeesküvést szervezett, mégpedig a Kisgazdapárt legfelsőbb vezetőinek bevonásával. E vádaknak igazságalapja nem volt, azonban azok az erőszakos vallatási módszerek hatására „igazolást nyertek”, a következmények pedig a hazai politikai eseményekre nézve sorsfordítók voltak. A miniszterelnököt, Nagy Ferencet és az országgyűlés elnökét, Varga Bélát emigrációba kényszerítették, a párt főtitkárát, Kovács Bélát Szovjetunióba hurcolták. Az 1945-ös választásokon győztes és a legnagyobb társadalmi bázissal rendelkező kisgazdák elveszítették vezérkarukat, és olyan mértékben „kompromittálódtak”, hogy már nem jelentettek akadályt az egypárti kommunista hatalom kiépítésében. Az összeesküvés részleteit a politikai rendőrség boszorkánykonyhájában dolgozták ki, hogy ürügyül szolgáljon a leszámolásokhoz, de a konstruált történetnek volt egy-két valóságra épülő eleme.
 

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2026. tavasz számában olvasható.