Ismeretlen római templomot rejthet egy ciprusi romváros
Egy korábban ismeretlen, a Kr. u. 1. század végén épült római templom építészeti maradványait azonosították Cipruson, az ókori Kurion közelében. Ahogy az az American Journal of Archaeology októberi számában megjelent tanulmányból kiderül, az 1997-ben fellelt mészkőtöredékek digitális elemzése egy szakrális építmény létezésére utal. A felfedezés új adatokat szolgáltat a sziget vallási építészetének kora császárkori fejlődéséről.
- A ciprusi Kurion romvárosa mellett talált mészkőtöredékek egy eddig ismeretlen, Kr. u. 1. század végi római templomhoz tartozhattak.
- A negyvennyolc faragott építészeti elemet és egy oltárként szolgáló kőoszlopot a kutatók digitális fotogrammetria segítségével vizsgálták meg.
- A felfedezés arra utal, hogy a kora császárkorban a szigeten a korábbi feltételezésekkel ellentétben teljesen új, monumentális szentélyeket is emelhettek.
A Limassol körzetében, a mai Episzkopi melletti Latszithkia területén előkerült leletegyüttest Anna Urszula Kordas és kutatócsoportja vizsgálta meg. Az Eleni Procopiou régész által talált negyvennyolc mészkő tárgy között oszloplábazatok, korinthoszi oszlopfők, ión architrávok és egy fülkét keretező kőtömb is található.
A szakemberek fotogrammetriával hoztak létre digitális rekonstrukciókat, megállapítva, hogy a faragványok egy helyi műhely stilisztikailag egységes munkái. A leletek között azonosítottak egy egy méter magas, henger alakú kőoszlopot, úgynevezett cippuszt is, amely a szerkezeti jellemzők alapján oltárként funkcionálhatott.
Az építészeti elemek arányai alapján a kutatók egy kisméretű, de monumentális kivitelezésű épületre következtetnek. A számítások szerint az oszlopok magassága megközelítette az 5,1 métert, a teljes homlokzat pedig elérhette az 5,8 métert. Bár felmerült, hogy a kövek egy templomot formázó síremlékből származnak, a környező régészeti adatok ezt nem támasztják alá. A díszítések az alexandriai hagyományok és a ciprusi sajátosságok ötvöződését mutatják, amelyek a közeli kurioni Apollón Hülátész-szentély és az amathuszi Aphrodité-templom stílusával mutatnak egyértelmű rokonságot.
Ez is érdekelhet
A kutatás egyik nyitott kérdése, hogy az épület a lelőhely dombján állt-e. Egy korábbi elmélet kőfaragóműhelynek tartotta a helyszínt, a topográfiai adottságok azonban egy ott felépített szentély mellett szólnak. A sziklás magaslatról belátható volt a vidék és a korabeli úthálózat, így a templom tájékozódási pontként szolgálhatott az utazóknak. A szerzők hangsúlyozzák, a ciprusi római templomok ritkák voltak, az uralom alatt a helyi elit inkább a meglévő szentélyeket bővítette. A latszithkiai építmény végleges azonosításához azonban további terepi feltárásokra van szükség.
Ciprus Kr. e. 58-tól került római fennhatóság alá, majd Kr. e. 22-ben önálló szenátori provinciává szervezték. A sziget felvirágzása a kora császárkorban indult meg, amikor a római adminisztráció jelentős infrastrukturális beruházásokat hajtott végre Kurion városában is. A vallási élet a helyi kultuszok és a római panteon szinkretizmusára épült. A most vizsgált szentély maradványai is ezt a kulturális kettősséget jelzik, bizonyítva a provinciális rétegek törekvését a birodalmi építészeti minták helyi adaptálására a Kr. u. 1. század folyamán.
