Holtpontra jutottak a tárgyalások a Parthenón-szobrok visszaszolgáltatásáról
Holtpontra jutottak a görög kormány és a londoni British Museum között zajló tárgyalások a Parthenon-szobrok visszaszolgáltatásáról: a 2021-ben felújított egyeztetések a műkincsek jogi státusza körüli feloldhatatlan nézeteltérések miatt szakadtak meg. Bár a kommunikációs csatornák nyitva maradtak, athéni források szerint a közeljövőben nem várható a hivatalos diplomáciai párbeszéd folytatása.
- Görögország és a British Museum között megakadtak a 2021-ben újraindult egyeztetések a Parthenón-szobrok sorsáról.
- Athén a műkincsek végleges visszaszolgáltatását követeli, míg a londoni intézmény kizárólag kölcsönadásban gondolkodik.
- Törökország korábban a görög követelést támogatta, mivel az oszmán levéltárakban nem találták nyomát a szobrok elvitelét engedélyező iratnak.
A vita középpontjában a tulajdonjog áll. A görög állam saját kulturális örökségeként tekint a márványokra, és azok végleges visszatérését követeli. A British Museum ezzel szemben jogilag a saját gyűjteménye részeként tartja nyilván a műtárgyakat, így legfeljebb hosszú távú kölcsönzési konstrukciót tart elképzelhetőnek. Az elmúlt években felmerült egy kompromisszumos megoldás, amelynek értelmében a szobrok hosszabb időszakokat tölthetnének Görögországban anélkül, hogy a brit intézmény lemondana a tulajdonjogról. Cserébe a görög fél más ókori leleteket adott volna kölcsön Londonnak.
A British Museum korábban bizakodott a párhuzamos kiállítás lehetőségében, Nicholas Cullinan igazgató pedig a bayeux-i falikárpit brit-francia kölcsönadási egyezményét hozta fel példaként.
Csak a tulajdonjogról való brit lemondás és a végleges visszaszolgáltatás esetén tartja lehetségesnek a megegyezést a Parthenón-szobrok ügyében a görög kormány. Ahogy arról a The Guardian Kirjákosz Micotákisz görög miniszterelnök véleménycikkére hivatkozva beszámolt, Athén számára elfogadhatatlan a műkincsek brit kölcsönzésére vonatkozó javaslat. A görög fél szerint történelmi és erkölcsi képtelenség egy nemzetnek a saját kulturális örökségét időszakos jelleggel kölcsönbe kérnie egy külföldi intézménytől.
Kirjákosz Micotákisz határozottan elutasította a British Museum által felvetett nemzetközi csereprogram lehetőségét. A görög miniszterelnök a csütörtökön megjelent írásában leszögezte, országa soha nem fogad el olyan megállapodást, amely elismeri a British Museum tulajdonjogát az ókori műtárgyak felett, ahogyan olyan megoldásba sem egyeznek bele, amely révén Görögország csak kölcsönbe kapná a saját műemlékét.
A görög kormányfő érvelésében rámutatott a brit felvetés ellentmondásaira, hangsúlyozva, hogy senkinek nem jutna eszébe kettévágni a bayeux-i falikárpitot, így a Parthenón eredeti frízének megosztottsága is védhetetlen. Kiemelte, politikai akarat és bátorság megléte esetén van esély a megegyezésre, de kizárólag a műkincsek athéni újraegyesítésének alapján. Egy ilyen lépés egy széles körű, kiállításokat és tudományos kutatásokat is magába foglaló kulturális partnerség alapjává válhatna. Görögország az UNESCO legutóbbi párizsi ülésén ismét megerősítette ezt a hivatalos álláspontját.
A szobrokat Thomas Bruce, Elgin hetedik grófja, a brit birodalom konstantinápolyi nagykövete távolíttatta el az athéni Akropoliszról 1801 és 1805 között. A terület ekkor az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt állt. A diplomata a fríz jelentős részét és más építészeti elemeket is hajóra rakatott, majd a gyűjteményt eladta a brit kormánynak.
Ez is érdekelhet
A páratlan értékű műkincseket 1816-ban a British Museumban helyezték el. A londoni intézmény azóta is arra hivatkozik, hogy Lord Elgin érvényes engedéllyel rendelkezett az oszmán hatóságok részéről a szobrok elszállítására.
Görögország vitatja ezt az érvelést, törvénytelennek minősítve a műkincsek elvitelét. A konfliktus 2024-ben újabb diplomáciai fordulatot vett, amikor Törökország hivatalosan is beavatkozott a vitába Athén oldalán. A török képviselők cáfolták a brit narratívát, kijelentve, hogy az oszmán levéltárak átvizsgálása során semmilyen bizonyítékot nem találtak arra a dokumentumra vonatkozóan, amelyre a brit állam és a múzeum a mai napig alapozza a szobrok birtoklási jogát. A török állásfoglalás megkérdőjelezte a brit hivatkozási alapot, de a patthelyzetet egyelőre nem oldotta fel.
