A lepra már sokkal korábban szedte áldozatait, mint eddig hitték
2025. május 27. 13:04 Múlt-kor
Általánosan elfogadott elmélet, hogy a lepra legkorábbi, Ázsián kívüli esetei Nagy Sándor idejére nyúlnak vissza. Úgy tartják, hogy a hódító csapatai akaratlanul hozták be a baktériumot Egyiptomba az Indus-völgyi expedícióról Kr. e. 327 és 326 között.

Rajz egy leprás nőről (Wikipédia / wellcomecollection CC-BY-4.0)
Korábban
Azonban egyes kutatások szerint a baktérium jóval Nagy Sándor előtt elterjedt volt, sőt, már a bronzkorban szedte áldozatait a fertőzés. Ennek oka a Dél-Arábiát Dél-Ázsiával összekötő kereskedelmi útvonalak jelentőségében rejlik. A kutatók több olyan csontot vizsgáltak, amelyek Kr. e. 3. évezredből származnak. Ezek a leleteket Ománban találták, a Hadzsar-hegység lábánál fekvő Dahwa régészeti lelőhelyen, és a betegség egyértelmű jelei mutatkoztak rajtuk.
180 000 lelet
A bronzkorban ezen a területen rezet dolgoztak fel. Itt a régészek számos, az Indus-völgyből származó vörös és fekete kerámiatöredékre bukkantak – ez bizonyítja, hogy a területet benépesítő umm al-narok már 4000 évvel ezelőtt is kereskedtek Dél-Ázsiával. A lelőhely nagy felfedezése azonban kétségkívül az a két kör alakú sírkamra, amelyekben mintegy 180 000 csonttöredéket találtak.
A lepra lenyomata
A tudósok több tucat állkapocscsont-töredék megtisztításával fogtak hozzá a munkálatokhoz, és a lepra nyilvánvaló jeleit keresték. Ilyenek például a kopott orrcsontok vagy orrlyukak, zúzódott vagy deformálódott szájpadlás, kihullott fogak miatti csontvesztés. Végül tizenkét egyednél azonosították a betegség egyértelmű jeleit.
Nem sérülések voltak
A kutatóknak biztosnak kellett lenniük abban, hogy a csontokon nem halál utáni sérülések látszódnak, hanem azok a betegség következtében alakultak ki. Ennek érdekében a legteljesebb állkapocscsontok közül hármat további vizsgálatoknak vetettek alá.
Ezeket számítógépes mikrotomográfiával elemezték, amely kimutatta, hogy az elváltozások magában a csontban jelentkeztek, nem pedig felszíni sérülés következtében. A tudósok a maradványokat Kr. e. 2500–2000 közé datálják, amelyek a Dél-Ázsián kívüli legrégebbi leprás esetekről tesznek tanúbizonyságot – írta meg a Frontiers in Medicine című szaklap
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
JFK
- Politikába született Ted Kennedy, a „szenátus oroszlánja”
- Nem győzte meg a kétkedőket a Kennedy-gyilkosság hivatalos magyarázata
- Számtalan kérdés maradt nyitva Kennedy elnök halála kapcsán
- A Kennedy-fivér, akiben családja a legkevesebb politikai tehetséget látta, mégis a szenátusig jutott
- Mi történt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök agyával?
- Hová vezetnek a Kennedy-gyilkosság máig elvarratlan szálai?
- Összeesküvés-elméletek sokasága kering ma is a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban
- Politikai karrierjébe került Kennedy elnök apjának a náci Németországgal való szimpatizálása
- Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?
- Történeti hűségre törekszik az új Odüsszeia-film zenéje tegnap
- Középkori falfestményeket és órákat restaurál az anglikán egyház tegnap
- Mesterséges intelligencia segítségével azonosítottak egy skót remekművet tegnap
- Új DNS-kutatás árnyalja a longobárdok kárpát-medencei történetét tegnap
- Evolúciós átmenetről tanúskodik a Haifánál talált őskőkori barlang tegnap
- Azonosították az 1943-as bari légitámadás utolsó hajóroncsát tegnap
- Egy felégetett falu régészeti anyagát mutatja be a Nemzeti Múzeum tegnap
- Egyedüli nőként tudósított a normandiai partraszállásról Hemingway felesége tegnap













