4500 éves aranykecskék a sumér temetőből

A Ram in the Thicket ("Kos a sűrűben") két, arannyal és lapis lazulival díszített kecskeszobor, amelyet Leonard Woolley brit régész 1928-ban tárt fel a sumér Ur királyi temetőjében, a mai Irak területén. Az 4500 éves leletek egy sumér király temetéséhez kapcsolódnak, és valószínűleg az ősi rituálék és a világegyetem születésének szimbólumai voltak.

Aranykecskék a sumér Urból

A Ram in the Thicket ("Kos a sűrűben") két, arannyal és lapis lazulival díszített kecskeszobor, amelyet Leonard Woolley brit régész 1928-ban fedezett fel a mai Irak területén, Ur királyi temetőjében. A szobrok Kr. e. 2550 körül készülhettek, egy sumér király temetéséhez. A leletek a Nagy Halálgödörből kerültek elő, ahol 68 nő és 5 férfi holttestét is megtalálták – valószínűleg emberáldozatok voltak.

A szobrokat Woolley összetörve, darabokban találta meg. Ma rekonstruált formájukban a kisebbik 42,5 cm, a nagyobbik 45,7 cm magas. A kisebbik szobor a philadelphiai Penn Múzeumban, a nagyobbik a British Museumban látható.

A szobrok teste fából készült, amelyet aranylemezek borítanak. A kecskék feje és lábai szintén aranyozottak, fülük rézből, hasuk ezüstből készült. A szarvak és a szőrzet lapis lazuli, egy mélykék féldrágakő felhasználásával készült. A szobrok bokros vagy virágos növényt is ábrázolnak, amelyet arany borít. A téglalap alakú talapzat mozaikdíszítésű: kagyló, lapis lazuli és vörös mészkő gyémántmintái ékesítik.

Mit jelképez a "Kos a sűrűben"?

A Penn Múzeum kutatói szerint a szobrok markhor kecskéket ábrázolhatnak – ezek közép- és dél-ázsiai hegyi kecskék, látványos, spirális szarvakkal. Woolley azonban "kosoknak" nevezte őket, mert a bibliai történetre emlékeztették, amikor Ábrahám kost áldozott fel fia, Izsák helyett.

A sumér szobrok funkciója nem teljesen világos. A Penn Múzeum 2020-as elemzése szerint a kecskeszobrok valószínűleg felajánlási állványként szolgáltak, és eltűnt, kis tálakat támaszthattak meg.

A kecskék mögötti bokros elem a mezopotámiai kozmikus fa szimbóluma lehetett. Ez a fa összekötötte az eget és a földet, a virágok a mennyet, a levelek a földet jelképezték. A talapzaton található gyémántmintázat a hegyek szimbóluma lehetett – különösen azoké, amelyek Ur keleti horizontján, a napfelkelte irányában láthatók.

Az ősi rituálék és a napfelkelte jelentősége

A napfelkelte kiemelten fontos volt az ókori Mezopotámiában. Az ég, a föld és az alvilág találkozási pontját jelentette. A napisten, Sámash tiszteletére végzett rituálék gyakran tartalmaztak juh- vagy kecskeáldozatot, és napnyugta és napkelte között zajlottak.

A kutatók szerint a Ram in the Thicket ("Kos a sűrűben") szobrok a napfelkeltét jelképezték. Így lehettek a királyi temetés „megfelelő berendezésének” részei. A kecskék a világegyetem születésének és a sors fogalmának szimbólumai lehettek az ókori sumér hitvilágban.