A hierogámia árnyéka – ibériai mitológia
A Jaéni Egyetem (UJA) Ibériai Régészeti Kutatóintézetének (IAI) kutatói Jódar közelében fedeztek fel egy kőemlékművet, amely a téli napfordulóra hangolt fény–árnyék játékkal jeleníti meg az ibériai mitológia kulcstémáját: a hierogámiát.
Téli napfordulóra hangolt kőegyüttes
Az emlékmű két fő részből áll. Az első egy 5,3 méter magas, fallikus formájú, függőleges kő, amely előtt két kisebb, hengeres kő található. A második egy 6,8 méter magas sziklabarlang, V alakú bejárattal, amelyet a női nemi szerv stilizált ábrázolásaként értelmeznek. A barlang nyílásánál egy nagy kő helyezkedik el, amely a petevezetékeket jelképezi.
A téli napforduló hajnalán a nap első sugarai a fallikus kő csúcsánál bukkannak fel, és árnyékot vetnek a barlang bejáratára. Rövid idővel később az árnyék egy vonalba kerül a vulva alakú elemmel. Ahogy a nap emelkedik, a fény–árnyék kompozíció lassan felbomlik, megteremtve az égi szertartás látványos csúcspontját.
Csillagok és istenek találkozása – ibériai mitológia értelmezése
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a kompozíció az ibériai csillagmitológiához kapcsolódik, nem pusztán a Naphoz. Az ibériai vallási képzetekben az égitestek – a Nap mellett a Hold és a csillagok – meghatározó szerepet játszottak a termékenység és az isteni rend megjelenítésében. Az emlékmű tehát egy összetett kozmikus szimbolikát idéz fel, amelyben a fény, az árnyék és az égitestek együttese jelentette a szent üzenetet.
Hierogámia az ókori mediterrán világban – ibériai mitológia összefüggései
Ez is érdekelhet
A tanulmány szerint a hierogámia szimbolikus rituáléja az ókori mediterrán világban gyakori volt. Ez a szent egyesülés a naphős és a termékenység istennőjének mitikus találkozását jelenítette meg. A fény–árnyék játék révén az emlékmű fizikai formába önti ezt a kozmikus aktust, amely a termékenység és a megújulás ősi üzenetét hordozza.
Az emlékművet a kutatók a Kr. e. 5–4. századra datálják. Ez azt jelenti, hogy a kőkompozíció nem sokkal előzte meg Jódar első jelentősebb településének Kr. e. 3. századi megalapítását. A felfedezésről szóló tanulmány a Complutum folyóiratban jelent meg.
