Kelta örökség a Saar-vidéken: amikor a sírhalmot római fenyőtobozzal díszítik

Kép az Oberlöstern határán talált sírokról (Forrás: Wikipédia Commons / Berthold Stein / CC BY 3.0)

„Az emlékezet tájai” – kelta falucskától a római villáig

A geofizikai felmérések és ásatások során a régészek a föld mélyén egy kelta falu maradványait is felfedezték, amelyek alapján feltételezhetjük, hogy ezt a populációt is többgenerációs együttélés jellemezte – társadalmi különbségek nélkül.

A római hódítás után azonban minden megváltozott. Az első század végére megjelent egy földbirtokos elit réteg, akik nagyszabású villaépítésekbe kezdtek a területen. Hornungék geomágneses prospekcióval (ez egy olyan érintésmentes módszer, amellyel a föld mágneses terének apró eltéréseit mérik a régészek, hogy a talajban rejtőző jelenségeket – például az épületnyomokat – ásás nélkül is feltérképezhessék) sikeresen rekonstruálták az egyik legnagyobb ilyen épületet. „Ezek a leletek bizonyítják, hogy ettől az időszaktól kezdve a társadalmi különbségek egyértelműen érzékelhetőek már az építészetben is.” – nyilatkozta a kutató.

Kőbe írt identitás: kelta forma, római részletek

A falu mellett a régészcsoport nagy figyelmet fordított az Oberlöstern határában talált két nyughely feltárására is. Ezeken a monumentális sírhalmokon ugyanis nemcsak kelta, hanem római temetkezési elemek is megfigyelhetőek: a kúp forma például tipikusan kelta, míg a díszítőelemként használt fenyőtoboz inkább római temetkezési motívumnak tekinthető. Ennélfogva ezek a leletek egyszerre jelképezik az ősök hagyományához való ragaszkodást, a kulturális változásokat és a két hagyománykör összeolvadását. A Kr. u. 2. századból származó sírhalmok fontosságát mutatja, hogy felfedezésük után nem sokkal, még az 1990-es években rekonstruálták őket.

Identitás és malomkő

A régészeti leletek alapján a település lakói a gazdasági tevékenységekben is igyekeztek hűek maradni kelta hagyományaikhoz. A kutatócsoport olyan közeli kőbányákat talált, ahol már a kelta időktől kezdve malomköveket gyártottak. A római hódítás után lehetőségük lett volna a helyieknek strapabíróbb lávaköveket importálni a különböző építkezésekhez, ők azonban ragaszkodtak saját kőfajtájukhoz — még a rangosabb emlékműveknél is.

Amikor a múlt éltre kel

A Saar-vidéki Gazdasági és Környezetvédelmi Minisztériumnak és a Merzig–Wadern Kulturális Alapítványnak köszönhetően a kutatás eredményei ma már tájékoztató táblák és 3D-s rekonstrukciók segítségével bárki számára hozzáférhetőek, közelebb hozva a ma emberéhez a múlt hétköznapjait. Hornungék nagyszabású projektjének köszönhetően pedig még több bizonyítékunk lett arra, hogy a meghódított népek kultúrája sokszor nem tűnt el – csupán összeolvadt a rómaival.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

erotika

• Véletlen felismerés oldotta meg az erotikus témájú római mozaik rejtélyét
• Korántsem voltak mentesek a pajzán hajlamoktól Amerika alapító atyái
• Ez volt a kis kék pirula középkori elődje
• „Csók elején nem érdemes kapkodni!” – szex a Kádár-rendszerben
• Így próbálták pótolni a megfogyatkozott férfierőt a középkorban
• Amerika alapító atyáinak túlfűtött magánélete
• Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben
• Pillantás a szoknya alá: a frivolan hintáztató Jean-Honoré Fragonard
• Erotikus mitológiai ábrázolások harangozzák be a tavaszt a Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatán