Erődített szélmalmokkal védekeztek a Német Lovagrend ellen a lengyelek
Több mint háromszáz régészeti objektumot, köztük egy erődített 15. századi szélmalom és egy lutheránus temető maradványait tárták fel a lengyelországi Puck városában: Michał Starski, a Varsói Egyetem kutatójának beszámolója alapján az azonosított védművek a Német Lovagrend és a lengyel korona között zajló Tizenhárom éves háborúhoz köthetők. A felfedezés ritkaságnak számít, mivel eddig nem kerültek elő tábori erődítések ebből a 15. századi konfliktusból.
- A varsói egyetem régészei több mint háromszáz történelmi objektumot azonosítottak a lengyelországi Puck városának határában.
- A feltárások során egy 15. századi, kettős árokkal megerősített szélmalom maradványai, valamint egy lutheránus temető sírjai is előkerültek.
- A védművek a Tizenhárom éves háborúhoz köthetők, így ezek lehetnek a konfliktus elsőként azonosított tábori erődítései.
A Varsói Egyetem szakemberei a középkori városközponttól háromszáz méterre, a Malom-dombon végeztek feltárásokat. A kutatást megelőző forráselemzés megállapította, hogy egy 1634-es térkép már malomhegyként hivatkozott a területre. A terepmunka igazolta a feljegyzéseket, a leletanyag pedig meghaladta a várakozásokat. A legkorábbi megtelepedés nyomai a Kr. e. 1. évezred első feléhez köthetők, de kora középkori gödröket is azonosítottak a helyszínen.
A legjelentősebb felfedezések a domb történelmi korszakbeli használatához kapcsolódnak. A terület központi részén két, 30 és 50 méter átmérőjű, körkörös árokrendszert tártak fel, amelyek 1,5 méter mélyek voltak. A védművek által közrefogott területen egy épület fával bélelt pincéjének maradványaira, valamint őrlőkövek töredékeire bukkantak.
A régészek szerint a leletek egy 15. századi, a forrásokból is ismert német lovagrendi szélmalomhoz tartoztak, amelyet kettős árokkal erősítettek meg egy katonai fenyegetés idején. A helyszínen kőből faragott ágyúgolyók is előkerültek, ami egyértelműen harci cselekményekre utal.
A kutatók a védműveket a 15. század közepén vívott Tizenhárom éves háborúhoz (1454 és 1466 közötti időszakhoz) kapcsolják, amely során a lengyel korona a Német Lovagrend államának uralma ellen küzdött. Puck városa stratégiai jelentőséggel bírt, és a háború alatt kétszer is harcok színtere volt. A lovagrend csapatai 1460-ban elfoglalták a várost, majd 1464-ben a gdański erők vették ostrom alá a bent védekező katonákat. Michał Starski szerint a topográfiai adottságok miatt a védőknek biztosítaniuk kellett a dombot és a malmot, amely vélhetően megsemmisült a harcok során.
Ez is érdekelhet
A 16. században a helyi evangélikus közösség kapta meg a domb egy részét, ahol temetőt létesítettek. Az ásatások során százötven sírt tártak fel, bár a csontok rendkívül rossz állapotban maradtak fenn. A leletek között 15. és 16. századi érméket találtak, amelyek a halottak mellé helyezett fizetség, az úgynevezett Kharón obulusa hagyományának továbbélését bizonyítják. Egy 17. századi agyagpipa is előkerült, amely feltehetően az egyik elhunyt személyes tárgya volt.
A kutatók a jövőben a maradványok pontosabb kormeghatározását és az újkori helyi populáció egészségügyi állapotának felmérését tervezik.
