Tudományos konferencia indul II. Rákóczi Ferenc születésének évfordulóján
Közép-európai erőviszonyokat és a 18. század eleji diplomáciai hálózatokat elemző nemzetközi tudományos konferencia veszi kezdetét Budapesten II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Francia Intézet által szervezett eseményen magyar és külföldi kutatók mutatják be az erdélyi fejedelem uralkodásának és emigrációjának legújabb történeti forrásait. A szerdán induló, háromnapos tanácskozás a magyarországi felkelés időszakát a korabeli európai fegyveres konfliktusok szélesebb összefüggéseibe ágyazva vizsgálja.
- Háromnapos nemzetközi tudományos konferenciát tartanak Budapesten II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából október 7. és 9. között.
- A tanácskozáson harmincnégy előadás keretében vizsgálják az erdélyi fejedelem politikai mozgásterét és a kora újkori Európa nagyhatalmi átrendeződéseit.
- A hazai egyetemek és a Francia Intézet együttműködésében megvalósuló eseményen öt ország tizenöt külföldi szakértője is bemutatja legújabb kutatásait.
Az ELTE BTK Történeti Intézetének és az ELTE Humántudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének közös rendezvényére október 7. és 9. között kerül sor az egyetem Kari Tanácstermében, illetve a Francia Intézetben.
A harmincnégy előadást felvonultató eseményen a hazai szakemberek mellett francia, osztrák, lengyel, török és szlovák vendégelőadók is részt vesznek. A fórum az államelméleti normarendszer, a hatalmi egyensúly, a hadügyi újdonságok és a békekötési kultúra felől elemzi a korszak sajátosságait. A külföldi résztvevők, köztük Lothar Höbelt a Bécsi Egyetemről vagy Jean-Marie Le Gall a párizsi Sorbonne-ról a kontinens nagyhatalmi politikáját és a diplomáciai mozgásteret ismertetik a szakmai közönség számára.
II. Rákóczi Ferenc 1676-ban született, a függetlenségi küzdelem élére álló fejedelem katonai és politikai cselekvését pedig alapvetően határozták meg az európai folyamatok. Az 1703-ban kirobbant felkelés egybeesett a nyugaton zajló spanyol örökösödési háborúval és a keleti térségben pusztító nagy északi háborúval. Ezek a konfliktusok jelentősen lekötötték a nagyhatalmak haderejét, ami lehetőséget kínált a magyar vezetésnek a külső támogatás megszerzésére. A francia udvar anyagiakkal és katonai tanácsadókkal segítette a mozgalmat, mivel a magyarországi konfliktus jelentős császári erőket vont el a nyugat-európai frontokról. A hivatalos francia szövetség azonban elmaradt, az európai békekötések pedig végül a szabadságharc elszigetelődéséhez vezettek.
Az 1711-es szatmári békét követő száműzetés a fejedelem életének nemzetközi szempontból is kiemelkedő korszaka volt, amely a konferencia egyik fő fókuszpontját adja. Rákóczi Lengyelországban és Franciaországban, majd az Oszmán Birodalomban keresett menedéket. Emigrációja alatt kiterjedt politikai levelezést folytatott, emellett megírta Emlékiratait, valamint a Vallomások című művét.
A budapesti tanácskozás ezeket a szövegeket történelmi, valamint irodalom- és művelődéstörténeti forrásként is elemzi, feltárva a politikus énképének formálódását. Az esettanulmányok részletesen kitérnek az emigráns udvar működésére, az isztambuli diplomáciai hálózatokra, valamint más korabeli száműzöttek párhuzamos életútjaira is.
Ez is érdekelhet
A tudományos ülés előadásai rávilágítanak arra, hogy a korszakban az ország története szorosan összefonódott a kontinens sorsát irányító államok döntéseivel. A Rákóczi-szabadságharc modern kutatása napjainkban egyre inkább transznacionális keretek között vizsgálja a történelmi szereplőket. A nemzetközi archívumokból előkerülő új angol, francia vagy oszmán iratok feldolgozása pontosabb képet ad arról a bonyolult viszonyrendszerről, amelyben a kora újkori diplomaták és hadvezérek tevékenykedtek. A most induló rendezvény ezeket a legújabb kutatási eredményeket szintetizálja a hazai és a külföldi akadémiai szféra képviselői számára.
