Svájci múzeumok vizsgálják a kameruni gyarmati műtárgyak eredetét
Kilenc svájci múzeum átfogó kutatást indít több mint hatezer, Kamerunból származó műtárgy eredetének feltárására a következő években: a százezer svájci frankos állami támogatással megvalósuló projekt a tárgyak tulajdonostörténetét és jelenlegi afrikai jelentőségét vizsgálja. A kezdeményezés célja a gyarmati korszakból származó európai gyűjtemények és az afrikai kulturális örökség történelmi kapcsolatrendszerének feltérképezése.
- Kilenc svájci múzeum közös kutatási projektet indít több mint hatezer kameruni műtárgy származásának vizsgálatára egy szövetségi támogatás segítségével.
- A gyűjtemények darabjai elsősorban a német gyarmati uralom, valamint a későbbi francia és brit mandátum idején kerültek Európába misszionáriusok és kutatók révén.
- A program afrikai szakértők bevonásával zajlik, hogy a tárgyak akvizíciós történetét és jelenlegi kulturális jelentőségét kameruni szempontok alapján is értékeljék.
A 2027 és 2028 között zajló, kilenc svájci kulturális intézményt összefogó program a kameruni gyűjtemények iránti nemzetközi érdeklődésre reagál. Isabella Bozsa, a bázeli Kultúrák Múzeumának eredetkutatója szerint a németországi etnográfiai intézmények hasonló projektjei már jelentősen bővítették a témával kapcsolatos ismereteket.
A svájci vizsgálat elindítását egy kameruni delegáció 2024-es európai látogatása is felgyorsította, amely rávilágított az ilyen jellegű gyűjtemények kutatásának időszerűségére. A munkában a svájci intézmények szorosan együttműködnek a kameruni partnerekkel, hogy a származási ország közösségeinek tudása is megjelenjen az eredményekben.
A kameruni műtárgyak jelentős száma rávilágít Svájc és az európai gyarmatbirodalmak történelmi összefonódására. Bár a közép-európai országnak nem voltak saját tengerentúli gyarmatai, svájci szervezetek, vállalatok és magánszemélyek aktív szerepet vállaltak a kolonizációs hálózatokban.
Kamerun 1884-től a Német Birodalom gyarmata volt, majd az első világháborút követően francia és brit mandátumterületté vált. A bázeli misszió képviselői már a német uralom alatt meghatározó szerepet játszottak a svájci múzeumi gyűjtemények megalapozásában. A későbbi évtizedekben további tárgyak kerültek az alpesi országba a francia és brit időszakban indított kutatóexpedíciók révén, illetve a nemzetközi műkincspiacon keresztül.
Ez is érdekelhet
A svájci múzeumok több mint háromszázhúsz kameruni etnikai közösségtől származó tárgyat őriznek. Legrand Tchatchouang, a kameruni kulturális javak hazatelepítéséért felelős bizottság képviselője hangsúlyozta, a kutatás során elkerülhetetlen az afrikai szempontok érvényesítése. Svájcban csak a bangouai közösséghez több mint háromszáz műtárgy köthető, amelyeket részben Josette Debarge, egy térségben dolgozó orvos gyűjtött össze. Ezek egyike ma is látható a genfi Néprajzi Múzeumban, míg más kollekciókban 1914-ből származó misszionáriusi és orvosi relikviák is megtalálhatók.
Az eredetkutatás kiterjed a tárgyak funkciójának történeti változására is. A kameruni szakértők szerint bizonyos relikviák, például a gyarmatosítás elleni ellenállás során használt fétisek a mai afrikai társadalomban már elvesztették eredeti rendeltetésüket. A kutatók egyetértenek abban, hogy a gyarmati múlt feldolgozásához elengedhetetlen a hálózatos együttműködés. A svájci múzeumok egy korábbi, a benini bronzokkal kapcsolatos kezdeményezés modelljét követve törekednek a kameruni közösségek közvetlen bevonására és a kulturális javak történetének pontosabb feltérképezésére.
