Drónok segítségével találtak három eddig ismeretlen őslakos lelőhelyet Ausztráliában
Drónokkal és lézeres térképezéssel három korábban nem regisztrált őslakos sziklamenedéket fedeztek fel az ausztrál Kék-hegységben. A kutatás nemcsak új régészeti lelőhelyeket azonosított, hanem azt is megmutatta, hogyan segíthet a modern technológia az őslakos közösségek kulturális örökségének megőrzésében.
- Drónokra szerelt LiDAR-technológiával három korábban nem regisztrált, sziklarajzokat és kőleleteket rejtő menedéket azonosítottak.
- A kutatás az őslakos közösségek hagyományos tudását a modern régészeti módszerekkel ötvözte.
- Az új eljárás más, nehezen megközelíthető ausztrál területeken is segítheti a kulturális örökség feltárását és védelmét.
Ausztrália egyik nehezen megközelíthető vidékén, a Kék-hegységben három korábban nem regisztrált őslakos sziklamenedéket találtak kutatók. A felfedezést drónokra szerelt lézeres térképező technológia tette lehetővé, amellyel olyan területeket is átvizsgálhattak, amelyek gyalogos bejárása rendkívül nehézkes lett volna.
A Sydney-i Egyetem és az Ausztrál Múzeum szakemberei a Dharug Custodian Aboriginal Corporation képviselőivel együtt dolgoztak a Gulamada Projektben. A drónok LiDAR-rendszere lézerimpulzusok segítségével készít részletes, háromdimenziós térképeket a felszínről, így a sűrű növényzet által eltakart terepalakzatok is könnyebben felismerhetők. A légi felméréseket terepi vizsgálatok követték, amelyek során a kutatók ellenőrizték a helyszíneket és dokumentálták a kulturális emlékeket.
A három új lelőhelyen sziklarajzokat, köztük vörös kézlenyomatokat, valamint kőből készült tárgyakat találtak. A módszerrel hat korábban már nyilvántartott sziklamenedék helyét is pontosították, a lelőhelyek földrajzi koordinátáit pedig a korábbi nyilvántartásnál pontosabban határozták meg.
A felfedezés jelentőségét növeli, hogy a Kék-hegységben eddig több mint 200 olyan sziklamenedéket tartottak nyilván, amely kulturális vagy régészeti emlékeket őriz. A térségnek azonban a becslések szerint mindössze körülbelül 10 százalékát vizsgálták át, részben a meredek, nehezen járható terep miatt. A drónos felmérés ezért jelentősen felgyorsíthatja a további kutatásokat.
Ez is érdekelhet
A projekt egyik alapelve, hogy a tudományos módszerek és az őslakos közösségek kulturális ismeretei egymást kiegészítve segítsék az örökség megértését és megóvását. A terepi munkában helyi őslakos szakemberek is részt vettek, akik a megerősített lelőhelyeken a sziklarajzok dokumentálását vezették.
A kutatók szerint a technológia más ausztráliai területeken is alkalmazható lehet, többek között trópusi szavannákon és félszáraz vidékeken. A módszer a kulturális emlékek felkutatása mellett azok védelmét is segítheti, mielőtt a lelőhelyeket építkezések, erózió vagy bozóttüzek veszélyeztetnék. A következő lépés az eljárás további tesztelése lesz az őslakos közösségekkel együttműködve.
