Mesterséges intelligencia keres kapcsolatokat az amerikai függetlenségi háború emlékei között
A washingtoni Smithsonian Intézet mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásával kezdte meg az amerikai függetlenségi háború korából származó, mintegy tízezer műtárgyat és dokumentumot tartalmazó gyűjteményének rendszerezését. A Phys.org tudományos portálon közzétett beszámoló szerint a Revolution Crossroads elnevezésű projekt célja az intézményi adatbázisok összekapcsolása és az alapító atyákon túli hétköznapi történetek feltárása. A technológiai fejlesztés az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének 250. évfordulójára készülve indult el, bevonva a Kongresszusi Könyvtár archívumait is.
- A washingtoni Smithsonian Intézet új, Revolution Crossroads nevű projektjében mesterséges intelligenciát használ az 1770 és 1810 közötti időszakból származó tárgyak és dokumentumok összekapcsolására.
- A kezdeményezés célja, hogy a mintegy tízezer digitalizált műtárgy és más intézmények adatbázisainak összevetésével feltárják a korszak hétköznapi embereinek történetét.
- A szakemberek hangsúlyozták a történészi felügyelet fontosságát, mivel a szoftverek által talált összefüggéseket humán kutatók ellenőrzik.
A Smithsonian Intézet szakemberei idén tavasszal kezdték el az MI-modellek tesztelését az 1770 és 1810 közötti tárgyi emlékek és iratok vizsgálatára. A rendszer olyan összefüggéseket képes rövid idő alatt azonosítani, amelyek korábban több katalógus manuális átvizsgálását igényelték volna. A tesztidőszak során a szoftver sikeresen párosított egy 1774-es újsághirdetést, amelyet egy ezüstműves adott fel egy tejszínes kancsóról, az Amerikai Történelem Nemzeti Múzeumában őrzött hasonló fizikai műtárggyal.
Becky Kobberod, a Smithsonian digitális és innovációs vezetője szerint a projekt hosszú távú célja a történeti nyilvántartások bővítése és a feledésbe merült személyek azonosítása. A fókusz a helyi közösségeket felépítő, eddig ismeretlen polgárok életútjának rekonstruálására irányul, nem csupán George Washington vagy Thomas Jefferson dokumentált tevékenységére.
Az intézmény munkatársai tízezer történelmi tárgyat digitalizáltak újra, hogy az adatok az algoritmusok és a nyilvánosság számára egyaránt feldolgozhatók legyenek. Natalie Buda Smith, a Kongresszusi Könyvtár digitális stratégiáért felelős igazgatója kiemelte, hogy a különböző nemzeti intézmények adatbázisainak átjárhatósága jelentősen megkönnyíti a történészek kutatómunkáját.
A technológia kiterjesztése egybeesik a mesterséges intelligencia szabályozásáról szóló washingtoni vitákkal. A Smithsonian Intézet vezetése jelezte, hogy az adatelemzés során nem a fokozott adatvédelmi kockázatot jelentő legújabb nyelvi modelleket használják, és a folyamat mindvégig emberi felügyelet alatt marad. A gép által generált találatokat képzett történészek ellenőrzik, akik képesek értelmezni a korabeli szlenget, a beceneveket és a nyelvi árnyalatokat, kiszűrve ezzel a szoftver esetleges tévedéseit.
Ez is érdekelhet
Az 1846-ban alapított Smithsonian Intézet jelenleg huszonegy múzeumával és galériájával az Egyesült Államok legkiterjedtebb kulturális és történeti gyűjteményét kezeli. A most vizsgált negyvenéves időszak az észak-amerikai brit gyarmatok függetlenedési folyamatát, a fegyveres konfliktust, valamint az új szövetségi állam intézményrendszerének megszilárdulását foglalja magába.
Az ország függetlenségi nyilatkozatának 250. évfordulója megnövelte a korszak iránti tudományos érdeklődést, amelynek kiszolgálását az új, összekapcsolt adatbázis-kezelő rendszerek adminisztratív és kutatási szinten is támogatják.
