Első világháborús fegyvereket hoztak felszínre a Dolomitok olvadó gleccserei
A globális felmelegedés hatására gyorsan olvadó alpesi gleccserekből jelentős mennyiségű első világháborús robbanótest és katonai felszerelés került elő a nyár folyamán. A The Guardian brit napilap beszámolója szerint az olasz hadsereg különleges egységei végezték el a veszélyes maradványok begyűjtését és hatástalanítását. A leletegyüttes a magashegyi hadviselés tárgyi emlékezetét gazdagítja, ugyanakkor az éles lőszerek komoly biztonsági kockázatot is jelentenek a hegymászók számára.
- Az olasz hadsereg szakemberei 250 első világháborús robbanószerkezetet gyűjtöttek be a hegyekben.
- A felszínre került leletekre túrázók figyeltek fel a nyár folyamán a Trentino régióban.
- A felmelegedés miatt egyre több, egy évszázada jégbe fagyott katonai emlék kerül napvilágra.
A fegyverekre túrázók figyeltek fel a nyári hónapokban, elsősorban Trentino keleti részén, a Primiero-völgyben fekvő Canal San Bovo térségében. A lakossági bejelentéseket követően az olasz hadsereg Julia nevű alpesi dandárja kiterjedt átvizsgálást hajtott végre a Trentino-Alto Adige régió nagy magasságban fekvő gleccseres területein.
A katonai akció során a tűzszerészek összesen 250 robbanószerkezetet találtak és semmisítettek meg. A begyűjtött arzenálban 18 darab 75 milliméteres olasz tüzérségi lövedék, valamint 37 darab Thevetot típusú aknagránát is szerepelt, amelyet Franciaország gyártott és szállított az olasz királyi hadseregnek.
Az első világháborús emlékek felbukkanása szorosan összefügg az éghajlatváltozással és a jégtakaró több mint egy évtizede gyorsuló visszahúzódásával. Stefano Morosini, a Bergamói Egyetem professzora és a Stelvio Nemzeti Park örökségvédelmi projektjeinek koordinátora a brit lapnak hangsúlyozta, hogy az olvadás a globális felmelegedés egyenes következménye.
A szakember elmondása szerint az elmúlt években minden nyár végén egyre nagyobb számban bukkannak elő ezek a történelmi tárgyak, amelyeket a jég több mint száz éven át konzervált. A fel nem robbant, instabillá vált szerkezetek közvetlen életveszélyt jelentenek, ezért a hatóságok arra kérik a túrázókat, hogy felfedezésük esetén érintetlenül hagyva azonnal értesítsék a rendőrséget.
Az olvadás nem csupán fegyvereket, hanem a korabeli katonaélet mindennapi eszközeit és egykori menedékhelyeit is fokozatosan felszínre hozza. A folyamat egyik legjelentősebb eredménye egy fából épült barakk 2015-ös megtalálása volt a Stelvio-hágó felett magasodó, 3095 méteres Scorluzzo-hegy egyik barlangjában.
A menedéket a katonák a fegyverszünet 1918. novemberi megkötésekor sietve hagyták el, a jég pedig csaknem egy évszázadra elzárta a külvilágtól. A feltárás során a szalmazsákok mellett ruhákat, lámpásokat, újságokat, képeslapokat, érméket és konzerveket is találtak, amelyek kiváló állapotban vészelték át a fagyos évtizedeket. A tervek szerint ezeket a páratlan leleteket egy 2027 júniusában Bormióban nyíló új múzeumban mutatják majd be a nagyközönségnek.
A most előkerült hadianyag és az olasz frontvonal ezen szakasza a történetírásban fehér háborúként ismert magashegyi konfliktushoz kötődik. Az 1915 és 1918 között zajló hadműveletek során az Osztrák–Magyar Monarchia és Olaszország csapatai néztek farkasszemet egymással a Dolomitok és a lombardiai Alpok zord terepén.
A harcok rendkívüli emberveszteséggel jártak, ugyanakkor a katonák többségével nem az ellenséges fegyverek, hanem a szélsőséges időjárás, a lavinák és a fagyási sérülések végeztek. Az elképesztő logisztikai erőfeszítéseket és sziklamászó képességeket igénylő hadszíntér az első világháború egyik legkegyetlenebb frontjává vált, ahol az elemekkel vívott küzdelem meghatározta a taktikai lehetőségeket.
Ez is érdekelhet
A visszahúzódó jégtakaró az elmúlt tizenöt évben nemcsak haditechnikai eszközöket, hanem az egykori áldozatok földi maradványait is visszaadta, gyakran a korabeli egyenruhákban és személyes okmányokkal együtt. Egy 2017-es esetben a Presena-gleccseren talált dokumentumok alapján sikerült azonosítani egy olasz katonát, akinek a leszármazottai így több mint egy évszázad után biztosíthattak tisztességes temetést.
A történelmi kutatásokat és a hegyvidék látogatását azonban a folyamatosan melegedő nyarak egyre kockázatosabbá teszik. A gleccserek instabilitása tragédiákhoz is vezethet, ahogy az 2022-ben a Marmolada-gleccsernél is történt, ahol egy hatalmas leszakadó jégtömeg tizenegy ember életét követelte.
