Műholdas felvételekkel azonosították a homok Atlantiszának lehetséges maradványait
A modern technológia alkalmazásával azonosították a homok Atlantiszaként ismert Ubar elveszett városának lehetséges régészeti nyomait egy dél-arábiai oázisban. A kutatások rávilágítottak arra, hogy az ókori tömjénkereskedelem hatalmas gazdagsága miként formálta egyetlen mitikus történetté a sivatagi karavánutak mentén kiépült erődök sokaságának emlékezetét.
- A kutatók a kilencvenes években műholdakkal azonosították az ománi Sisr oázisának ókori romjait.
- A feltárt erődítmény valószínűleg a legendás Ubar, a sivatagi tömjénkereskedelem egykori központja.
- Egyes szakértők szerint a név nem egyetlen települést, hanem egy kiterjedt régiót jelölt.
A kutatás a nyolcvanas években vett új irányt, amikor Nicholas Clapp filmkészítő a NASA Jet Propulsion Laboratory nevű intézetéhez fordult a sivatag műholdas vizsgálatának tervével. A Ronald Blom geológus vezette szakértői csoport az űrrepülőgépek radaradatait, valamint a Landsat és a SPOT műholdak felvételeit elemezte a Rub al-Háli peremvidékén. A felvételek számítógépes feldolgozása egyértelműen megmutatta azokat a jelentős homokdűnék alá temetett ősi karavánutakat, amelyek egy központi csomópont felé tartottak. Ezek az adatok vezették el az 1990-es és az 1991-es expedíciókat egy elszigetelt ománi kút, Sisr környékére.
A Sisr területén megkezdett ásatások során a régészek egy fontos vízforrást körülvevő erődített település kőfalait, tornyait és különböző helyiségeit tárták fel. A NASA 1992-ben hivatalosan is bejelentette, hogy a űrtechnológia hozzájárult Ubar legendás városának felfedezéséhez. A felszínre hozott kerámiák és más leletek megerősítették, hogy a település alapvető logisztikai állomásként szolgált a sivatagot átszelő távolsági kereskedelemben.
A helyszínen egy markáns geológiai formációt is azonosítottak, amely rámutatott, hogy a település egy része a múltban beomlott egy föld alatti üregbe. Ez a pusztulás strukturális párhuzamot mutat azokkal a mondákkal, amelyek szerint a bűnös várost elnyelte a föld.
A leletek alaposabb értékelése során azonban világossá vált, hogy az erődítmény méretei nem érnek fel a legendákban szereplő hatalmas metropoliszéhoz. Juris Zarins régész, az eredeti expedíció tagja rámutatott, hogy a klasszikus és az arab forrásokban szereplő Ubar név eredetileg nem egyetlen konkrét várost jelölt.
A kutató a Ptolemaiosz földrajzi leírásaiban is felbukkanó iobaritákra hivatkozva felvetette, hogy a kifejezés sokkal inkább egy régióra vagy egy távolsági kereskedelemmel foglalkozó népcsoportra utalhatott. Ezt támasztják alá a helyszínen talált, pártus hatást mutató kerámiatöredékek is, amelyek egyértelmű mezopotámiai és iráni cserekapcsolatokra utalnak. Ennek fényében Sisr csupán az egyik legfontosabb láncszeme lehetett egy kiterjedt és rendkívül jövedelmező ázsiai kereskedelmi hálózatnak.
A dél-arábiai térség mesés gazdagságának alapját az ókorban a tömjénfa gyantájából kinyert füstölőanyag adta. A vallási szertartásokhoz nélkülözhetetlen luxuscikket a kereskedőkaravánok hatalmas távolságokra szállították el, elérve a Földközi-tenger partvidékét és a Közel-Kelet nagy birodalmait. A Zofár területén kitermelt árut olyan forgalmas kikötőkön keresztül is elosztották, mint az ősi Hór Róri és al-Balíd.
A szárazföldi sivatagi utazás azonban kizárólag a megbízható itatóhelyek és az oázisok szigorúan őrzött rendszerére támaszkodva volt lehetséges. A tudományos elemzések igazolták, hogy egy stratégiai fekvésű kúttal rendelkező erőd monumentalitás nélkül is óriási gazdasági hatalomra tehetett szert a zord környezetben.
Ez is érdekelhet
Az évszázadok során ezen gazdag kereskedőállomások valós emléke lassan összeolvadt az arab folklór vallási hagyományaival. A Korán említi Iramot, az oszlopos közösséget és az Ád népét, de nem nyújt pontos földrajzi leírást a sivatag alá temetett civilizációról. A későbbi középkori irodalom és a szájhagyomány, különösen Saddád ibn Ád uralkodó földi paradicsomot építő kísérletének története ezeket az elemeket egyetlen, szilárd mítosszá gyúrta össze.
A történetek generációról generációra gazdagodtak aranypalotákkal és drágakövekkel, amíg az egykori valós hálózat emléke Ubar városaként rögzült a kulturális emlékezetben. Sisr régészeti feltárása ma ezen letűnt karavánvilág racionális, ám történelmileg annál értékesebb képét mutatja be a kutatóknak.
